2008-12-30

Bigos

A bigos nem más, mint egy hagyományos lengyel (egyes nézetek szerint litván) nemzeti étel, ami jellegében a mi székelykáposztánkhoz hasonlatos, azonban mégis teljesen más. Tradícionálisan kétféle húsból készül és fő alkotóeleme a savanyúkáposzta, a gomba illetve a különféle fűszerek, azonban ahány család, annyiféleképpen készítik, variálják.

Ami engem illet, nem rajongok a székelykáposztáért, de a lengyel variáns nagyon megfogott. Egészen más ízvilág, nagyon finom.


Az alábbi recept egyenesen Lengyelországból származik. Sajnos ezúttal saját fotó nincsen, mert előbb ettük meg, mintsemhogy lefotózhattam volna... A kép forrása ez az oldal!



Hozzávalók:

50 dkg marhahús,
50 dkg sertéshús,
50 dkg pulyka felsőcomb,
30 dkg füstölt nyers kolozsvári szalonna,
1 csomag magozott aszalt szilva,
5 dkg szárított erdei gomba (lehetőleg vargánya),
1,5 kg savanyú káposzta
2 nagy fej vöröshagyma,
3 gerezd fokhagyma,
só, őrölt bors,
2-3 babérlevél,
10-12 szem szegfűbors,
1 mokkáskanál őrölt kömény,
2 dl vörös bor

Elkészítés:

1. A húsokat kockára vágjuk, mintha pörköltet készítenénk. A gombát beáztatjuk.

2. A szalonnát hüvelykujjnyi vastagra felvágjuk, kipirítjuk, kiszedjük. A zsírján az apróra vágott vöröshagymát megdinszteljük, hozzáadjuk a marhahúst, és a fűszereket, a vörös bort, és fedő alatt pároljuk kb. 30 percig.

3. Akkor beletesszük a szalonnát, a sertéshúst, és további 20 percig pároljuk. Most következik a pulykahús, a gomba és az aszalt szilva. További 15 perc múlva a kiöblített savanyúkáposztával befedjük, a gomba áztatólevéből öntünk hozzá.

4. Addig kell főzni ( kb. 2 óra) amíg minden hús puha lesz, a káposzta is jó puhára főtt, és megbarnult.

Tejföllel és rozskenyérrel tálaljuk.

(A recept Tyúkanyó konyhájából való.)

Hókifli

A hókifli is az egyik lehető leghagyományosabb karácsonyi édesség, legalábbis ami a mi családunkat illeti. Most mégis csak Karácsony után készült el, a nagy munkahelyi hajtásnak köszönhetően...


Az alább közölt receptre Sütis néne oldalán bukkantam rá, de eredetileg E.Margit vagy talán Limara indította útjára. Nagyon finom, könnyű tészta lesz belőle, ami jól kezelhető és akár előző nap is előkészíthető, másnap meg már csak nyújtani, tölteni és formázni kell. Nálunk most baracklekvárosak készültek, mivel dióból és mákból bőőőven jutott a beiglibe... :)





Hozzávalók:


50 dkg rétesliszt
25 dkg margarin
2 dl tejföl
csipet só
1 ek. porcukor
1 csomag bourbon vaníliás cukor (vagy ha van házi vaníliás cukor, az a legjobb)
2 dkg friss élesztő
kb. 0,5 dl tej

Elkészítés:


1. Az élesztőt a langyos, cukros (1 mokkáskanál) tejben meleg, de nem forró helyen felfuttatjuk.

2. A lisztben tenyerünk között elmorzsoljuk a margarint, majd a többi hozzávalóval rugalmas tésztát gyúrunk belőle. Ha a tészta esetleg nem állna össze, egy kevés langyos tejet lehet még hozzá tenni, míg kellően jól gyúrható, könnyű tésztát nem kapunk.

3. Két gombócba vesszük, és letakarva szobahőmérsékleten legalább 30 percig pihentetjük. (Akár folpack-ba is csomagolhatjuk és úgy eláll másnapig akár.)

4. Kb. 3 mm vastagságúra nyújtjuk, a legnagyobb pogácsaszaggatónkkal köröket szaggatunk belőle, majd kedvünk szerinti töltelékkel megtöltjük. Feltekerjük, kifliket hajtunk belőlük.

5. Sütőpapírral kibélelt tepsin, előmelegített 180 °C-os sütőben, kb. 15 percig sütjük, és még melegen vaníliás porcukorba forgatjuk.

Töltelék variációk: dió, mák, gesztenye, túró.

2008-12-22

Mézeskalács házikó

A képen látható mézeskalács házikót már régesrég elkészítettük a gyerkőcökkel (Stofi és Katus), élvezték nagyon és ügyesek is voltak.



Hozzávalók:



1 kg finomliszt

50 dkg méz

20 dkg cukor

10 dkg vaj

4 tojás sárgája

1 ek. szódabikarbóna

0.5 dl tej

1 citrom reszelt héja

1 ek. mézessütemény fűszerkeverék


az elemek összeragasztásához: 15 dkg kristálycukor
díszítéshez: kb. 30 dkg porcukor, 2-3 tojásfehérje



Elkészítés:

1. Először összeállítjuk a tésztát egy nagy tálban. Egybezuttyantjuk a hozzávalókat és összegyúrjuk, amíg jól formálható nem lesz. Nem kell aggódni, ha eleinte ragacsos, össze fog egy idő után állni. Ha túl puha, kevés liszttel, ha túl kemény, néhány kanál tejjel segíthetünk rajta. Egy nagy tálban, alufóliával letakarva legalább 1 napot a hűtőben pihentetjük.
2. A pihentetés ideje alatt egy keményebb kartonpapírra előrajzoljuk a házikót, majd kivágjuk. Másnap a tésztából lecsípünk egy darabot és lisztezett deszkán 3-4 mm vastagra nyújtjuk. A ház elemeit kivágjuk, (ne felejtsünk el ház aljának egy nagyobb kört is kivágni a végén) és sütőpapírral bélelt tepsiben, előmelegített sütőben kb. 170°C-on, 10-15 perc alatt megsütjük. A kisült darabokat tálcán hagyjuk kihűlni.
3. A "ragasztót" azaz 15 dkg kristálycukrot egy teflon lábosban kevergetve megolvasztjuk és a házat ezzel az édes ragasztóval összeragasztgatjuk. A legvégén kerül rá a tető (könnyebb a dolgunk, ha tartópillért is sütünk hozzá, ami belülről középen megtámasztja).
4. 1 tojásfehérjét habosra keverünk és 20 dkg porcukrot hozzáadunk, majd ezzel díszítjük a házikót. Mintákat rajzolhatunk, vagy ezzel ragaszthatjuk hozzá a színes cukorkákat.
5. A kész házikót érdemes száraz helyen tárolni, hogy ne puhuljon fel túlságosan a mézes tészta.
(Forrás: Príma Konyha Magazon 2004. decemberi száma, kis módosításokkal, mivel szerintem sajtóhiba volt benne a hozzávalók listájában.)

2008-12-20

Marcipános szaloncukor

Idén először készítettem házi szaloncukrot, és rögtön Dolce Vita marcipános receptjével kezdtem. Az elkészítése tényleg pofonegyszerű, és kb. 3/4 óra. A hozzávalók nem drágábbak, mint ha jó minőségű, bolti szaloncukrot választanánk, cserébe tudjuk miből van és hogy az jó, amiből van, ráadásul sokkal-sokkal finomabb. Szóval mandulával elő! Még nem késő elkészíteni Karácsonyig! :)



Hozzávalók kb. 100 darabhoz:

60 dkg mandula
45 dkg porcukor
kb. 1 dl hideg víz
kb. két kiskanálnyi frissen facsart citromlé
egy citrom reszelt héja
300 gr legalább 60%-os étcsokoládé a bevonáshoz

Elkészítés:
1. Kezdjük a mandulával. Ha őrölt mandulát kaptunk, akkor nincs vele dolgunk. Ha héjas, egész mandulánk van, akkor forrásban levő vízzel leforrázzuk, 5-10 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük és a mandulákat a héjukból "kiputtyantjuk". Az egész mandulákat botmixerrel egészen finomra őröljük (de tényleg, mert különben darabos lesz a marcipánunk és az nem kifejezetten előnyös).
2. A mandulát a porcukorral összekeverjük és hozzáadjuk a citromhéjat és levet, majd óvatosan, apránként (!) a vizet. Nem biztos, hogy kell bele az egész, így nagyon lassan, apránként adjuk hozzá, nehogy túl sok legyen. A masszát összegyúrjuk, akkor jó, amikor már szépen egyben összeáll.
3. A masszából kis szaloncukrokat formázunk.
4. A csokoládét vízgőz felett felolvasztjuk és a szaloncukrokat villa segítségével belehempergetjük. Sütőpapírral leterített tálcára ültetjük őket, hogy megszáradjanak, majd teljes száradás után szép csomagolópapírba csomagoljuk.


2008-12-13

A tökéletes karácsonyi mézes (Piernik)

Kedves Olvasóim! Ez a hagyományos lengyel mézes sütemény gasztrobloggerságom csúcsa! :) Olyan, ahogyan a nagykönyvben meg vagyon írva. Gyakorlatilag ezt a mézest kerestem eddig. :)

Nem kell elrettenni a hozzávalók láttán, ugyan mennyiségre tetemes és igen sokféle, de a tésztából kétféle sütemény sül ki és rengeteg lesz belőle.




A receptet Tyúkanyótól tanultam és a recept teljesen autentikus, egyenesen Tyúkanyó lengyel kapcsolataiból eredeztethető. Ennek köszönhetően reményeim szerint lesz még itt bigos (a lengyel "székelykáposzta") és barscs (orosz céklaleves) levesbetétként pedig pierog.

Az elkészítése tulajdonképpen nem veszedelmesen nehéz, inkább csak hosszadalmas. Így jó, ha több napra ütemezzük a munkálatokat: első nap összeállítjuk a tésztát, másnap kisütjük, harmadnap pedig díszítjük. Így nem kapunk idegösszeroppanást a kapkodásban és nem úgy járunk a nap végére, mint egy anyóka (mivel mindegyik figura egy szuszra való feldíszítése nem kis munka és görnyedés).


Jó, ha Karácsony előtt legalább 1 héttel elkészítjük, mert akkor a premier előtt van ideje egy pléhdobozban puhulni (bár nekem így is puha, de azért nem fog ártani neki a pihenés).



Hozzávalók egy nagy adaghoz:

75 dkg méz
25 dkg igazi vaj
25 dkg margarin
10 tojás
0.5 kg kristálycukor
1 kis bögre (kb. 2 dl kristálycukor karamellizálva)
10 dkg kakaó
2 csomag őrölt szegfűszeg
3 csomag őrölt fahéj
20 dkg aprószemű mazsola
1 csomag szalalkáli (2 ek.)
10 dkg kandírozott narancshéj
1.5 dl erős feketekávé
2 kg liszt

a díszítéshez:
- 0.5 kg diófél
- szilvalekvár
- díszítő cukrok (színes, étcsokis, vagy jégcukor)
- étcsokoládé, rumaroma, cukrozatlan kakaópor és cukor összeolvasztásából csokimáz

Elkészítés:

1. A mézet egy nagyobb lábasba töltjük és lassú tűzön melegíteni kezdjük. Amikor már meleg a méz, apránként hozzáadjuk a cukrot, a cukrozatlan kakaóport, a szegfűszeget, a fahéjat, a mazsolát, a kandírozott narancshéjat, a margarint és a vajat. Jól elvegyítjük.

2. A bögre cukrot lassú tűzön karamellizáljuk, majd a mézes kevercshez adjuk. Hozzáadjuk a kávét is, jól elkevergetjük. Kihűtjük (legalább langyosra).

3. Amint kihűlt, egyenként jól elkeverjük benne a tojásokat.

4. 1 kg lisztet a szalalkálival összekeverjük és apránként a mézes masszához adjuk. Jól el kell dolgozni! Az utolsó (azaz a második) kiló lisztet óvatosan adjuk hozzá, nem biztos, hogy kell bele az egész. Akkor jó, ha a gyúrás eredményeképpen a tésztánk szép fényes, nem baj ha kicsit ragadós még. Akkor hagyjuk abba a liszt hozzáadását, amikor már szépen összeállt a tészta és jó rugalmas, de még adnánk hozzá egy picit (ez az utolsó adag liszt már nem kell bele). A tésztát egy napot, de legalább egy éjszakát szobahőmérsékleten (!) pihentetjük, alufóliával alaposan letakarva, hogy ne száradjon ki.

5. Másnap a tésztából kétféle süteményt sütünk. Egy tetszőleges méretű tepsit (nálam 35x20 cm-est) sütőpapírral kibélelünk. A tészta egyik felét 2 cm vastagra nyújtjuk és a tesibe helyezzük (a nyújtásnál csínján bánjuk a lisztezéssel, nehogy túl kemény legyen a végére a tészta). 180 fokon 30-35 percig sütjük (tűpróba, különösen a belsejénél!), szépen fel fog jönni sütés közben. Ha kisült és kihűlt, a tepsi hosszabbik végére merőlegesen elfelezzük egyszer, majd a két darabot elfelezzük külön-külön is lapjával. A lapok közé lekvárt kenünk, a másik lapot a tetejére illesztjük és alufóliába jó szorosan becsavarjuk, egy napot pihentetjük (vagy kettőt). Másnap kis kockákra vágjuk. Olvasztott csokiba mártjuk minden oldalát, a tetejébe fél diót nyomunk. Ez a süti kész is.

6. A tészta másik feléből pedig tetszés szerinti alakokat szaggatunk. Ehhez és nyújtás előtt, ha ragadósnak bizonyul még, a deszkát belisztezzük (de csak módjával!) és kb. 3-4 mm vastagságúra nyújtjuk, majd kiszaggatjuk. Sütőpapírral bélelt lapos tepsibe tesszük és 150 fokon 8-10 percig sütjük, hogy éppen megszilárduljon. Akkor jó, ha a darabkákat megfordítva már szilárd az aljuk, de a tetejüket ha megnyomjuk, még puha. Nem szabad túlsütni, kiszárítani. Az első tepsi után hamar belejövünk.

7. Ha kihűlt, a tepsiről leszedegetjük és olvasztott csokiba mártjuk vagy cukormázzal díszítjük, vagy ahogy jólesik. Magában is finom.

(Az olvasztott csoki készülhet teljesen étcsokiból is, de takarékosabb, ha táblánként 2 ek. cukrozatlan kakaóport és 2 ek. porcukrot hozzáadunk annyi tejjel, hogy még sűrű legyen.)

Ropogós bundájú csirkecombok

A rántott csirkecomb elegánsabb és kalóriaszegényebb változata. Gyakorlatilag pár csepp olívaolajjal sülnek sütőben a combok aranybarnára és a bunda (fokhagymás joghurt és finomra őrölt cornflakes) sem egy kalóriabomba, szemben a hagyományos verzióval. Finom és gyors étel.


Hozzávalók:
3 egész csirkecomb (bőr nélkül, alsó és felső együtt)
kb. 7 dkg kukoricapehely
4 fokhagymagerezd
5 ek. natúr joghurt
só és frissen őrölt bors
kb. 1 ½ evőkanál olívaolaj

1. Bemelegítem a sütőt 200 fokra és közben a csirkecombokat alsó és felsőcombra vágom szét, így 6 db pipink lesz. Megmosom, és szárazra törlöm a csirkecombokat.
2. A kukoricapelyhet aprítógépben (vagy húsklopfolóval) nagyon finomra őrlöm.
3. A joghurtot az apróra vágott fokhagymával összekeverem.
4. A csirkecombokat megsózom, megborsozom, és miután alaposan beleforgattam a fokhagymás joghurtba, jól belenyomkodom minden oldalukat a morzsába, hogy egyenletesen rájuk tapadjon a bunda.
5. Egy nagy tepsit sütőpapírral kibélelek és a combokat lazán egymás mellé fektetem. Ezután a bepanírozott csirkecombokat egyenletesen megfröcskölöm olívaolajjal. Kb. 35 perc alatt aranybarnára sütöm.
(Forrás: Stahl Judit Büntetlen örömök című szakácskönyve, 163. oldal)

2008-12-08

Sport szelet

Engem is utolért a "végzet" és a legújabb hullám. :) Max oldalán találkoztam a recepttel és tényleg nagyon finom. Egy újabb gyöngyszem a "retrosüti és társai" fronton. Szerintem igazi rum mindenképpen kell bele, persze ha gyerkőcök is esznek belőle, akkor muszáj mellőzni, de ha tehetjük rummal készítsük! ;)



Hozzávalók két nagy tányérnyi szelethez:


50 dkg darált háztartási keksz

3 ek. cukrozatlan kakaópor

25 dkg margarin

2 dl tej

20 dkg porcukor

1 cs. vaníliás cukor

6 kávéskanál rumaroma (még jobb az igazi rum)



A bevonathoz:

20 dkg jó minőségű étcsokoládé (70% vagy afeletti)

2 ek. vaj

1 dl habtejszín



Elkészítés:


1. A darált kekszet a kakaóporral elkeverjük.

2. A vajat, a tejet és a cukrot (vaníliás cukrot is) mérsékelt lángon összeolvasztjuk. A végén hozzáadjuk arumot/rumaromát.

3. A kakaós kekszmorzsához fokozatosan hozzáadjuk a felolvasztott dolgokat, jól összedolgozzuk.

4. Egy közepes méretű (kb. 25 x 35 cm-es) tepsibe sütőpapírt terítünk. A masszát egyenletesen elegyengetjük benne, hogy mindenhova kb. azonos vastagságban jusson. Kb. 2-3 órára hideg helyre tesszük (legjobb, ha hűtőbe).

5. Ha a morzsás-kakaós kevercs már kellően megdermedt, az étcsokit és a vajat, valamint a tejszínt vízgőz fölött összeolvasztjuk. Ha már nem olyan forró, a tésztára öntjük, majd az egészet visszatesszük a hűtőbe dermedni.

6. Pár óra elteltével (de legjobb egy éjszakát pihenni hagyni) klasszikus sport szelet méretűre szeleteljük.

Megjegyzés: szerintem ehhez a mennyiséghez kell ez a méretű tepsi, nagyobb tepsiben túl vékony lenne a "tészta", kisebbnél meg túl vastag, ez így pont ideális. Legközelebb lecsökkentem viszont a rákerülő bevonathoz a csoki-vaj-tejszín mennyiséget, mert így nekem egy kicsit vastag lett. (Pl. Sajtkukachoz hasonlóan 15 dkg csokira és 1 dl olajra változtatnám.) De ez is ízlés dolga.

2008-12-07

Brokkoli krémleves

Sajnos a XXI. VKF-ről lemaradtam... Viszont örömmel látom, hogy BeckZsu megvalósította az én tervemet is, ugyanis én is orosz hússalátát posztoltam volna Rejtő Jenő nyomdokán.

Az alább közölt leves ma készült, hűvösbe hajló időkben (is) melengető étek. Nem egy bonyolult dolog, de ooooolyan finom!




Hozzávalók:

1 csomag fagyasztott brokkoli (nálam Bonduell)

1 kis dobozos főzőtejszín

só, bors


Elkészítés:

1. A brokkolit kevés olajon párolni kezdjük, amikor már félig puha annyi vizet adunk hozzá, amennyi teljesen ellepi. Sózzuk-borsozzuk, és fedő alatt tovább főzzük, míg meg nem puhul.


2. Ha megfőtt, botmixerrel pürésítjük (főzőlevével együtt). A tejszínt egy kis tálkában pár evőkanál forró lével elkeverjük, és a leveshez adjuk, jól elkeverjük. (Ha a brokkoli pürésítése utáni végeredmény túl híg lenne, a tejszínhez egy evőkanál kukoricakeményítőt vagy lisztet adunk és a főzőlé hozzáadása előtt csomómentesre elkeverjük.)


3. Egyet rottyantunk rajta (csak addig, hogy forrjon egyet) és kész is.


Sült bacon szalonna falatkákkal, vagy pirított sajtos kenyérkockával nagyon finom.

2008-12-06

Gyerekszáj

Off.

Kis unokaöcsém, Dodó (aki 3 éves múlt) szerint:

- "kolbászos uborka" = kovászos uborka
- "szalonna cukor" = szaloncukor

Igazi magyar gyerek. És végülis igaza van... Így van a szavaknak értelme... :)))))


On.

2008-12-02

Linzer sütemény

A bolti változatot nevezhetnénk nyugodtan "gépzsíros sütinek", a benne levő lekvár-szerűség miatt is. :) Ez viszont nagyon finom. Karácsonykor szerintem elengedhetetlen az aprósütemények körében. Nővérem gyerkőcei nagyon szeretik, különösen a Keresztfiam nagy kedvence. Tulajdonképpen az ő kedvükre készült a hétvégén, amikoris mézeskalács házikót gyártottunk az adventi készülődés jegyében (recept és fotó később).




Hozzávalók:



50 dkg finom liszt
25 dkg margarin/vaj
13 dkg porcukor
1 csomag vaníliás cukor
1 tojás sárgája
2 evőkanál hideg víz
1 citrom reszelt héja
1ek. citromlé


ízlés szerinti lekvár a ragasztgatáshoz (pl. barack, meggy, málna vagy valami pikáns lekvár)
porcukor a szóráshoz


Elkészítés:


1. Lisztet, cukrot, vaníliás cukrot és a margarint/vajat összekeverjük robotgéppel vagy kézzel elmorzsoljuk. Hozzáadjuk a reszelt citromhéjat, a tojássárgáját, a vizet és a citromlevet. Addig gyúrjuk, amíg össze nem áll jó kis rugalmas tésztává. (Nyugalom, előbb-utóbb összeáll, ha végképp' nem menne, akkor igény szerint egy kis folyadékot (citromlé vagy víz) vagy lisztet adhatunk hozzá.) Folpack-ba csomagolva kb. fél órára a hűtőbe tesszük, de maradhat egy napot is akár.
2. Egy nagyobb tepsit sütőpapírral kibélelünk. A tésztát lisztezett deszkán kb. 3-4 mm vastagságúra nyújtjuk. Kiszúró formákkal kis alakzatokat szaggatunk belőle, a kis alakzatok felét pedig középen is kilyuggatjuk. (Ehhez a Nagyim kölcsönadta a kerámiagyűszűjét, de a legenda szerint vannak középen lukas szaggató formák - na ilyen kellene nekem... :) )
3. A sütőt előmelegítjük 170°C-ra és a tepsibe rakosgatott formácskákat kb. 5-7 percig sütjük. Vigyázzunk, hogy ne süssük túl, mert akkor könnyen kemény lehet a tészta.
4. Ha kihűlt, a teli lapocskák közepét lekvárral megkenjük (kb. fél kiskanálnyi, de persze ez a sütink méretétől is függ), majd a lukas tetejét kissé rányomjuk. Mikor végeztünk a ragasztgatással, porcukorral meghintjük. Kész is.

2008-11-29

Tárkonyos harcsa vargányás-tejszínes szószban

Ismét egy Stahl recept, és ismét tarolt. A vargánya, a tejszín és a tárkony nagyon különleges ízt ad a halnak, remekül feldobja. Idegen tollakkal ékeskedem, mivel megszegem az írtalan szabályt és ezúttal kivételt teszek: a fotón látható étek ugyanis nem saját készítésű, édesanyám készítette, de annyira finom volt, hogy muszáj posztolni róla.
Harcsa helyett más uszonyosból is készülhet, pl. tengeri halból.



Hozzávalók 4 adaghoz:



5 dkg szárított vargánya (vagy más erdei gomba)

1 kg harcsafilé

1.5 dl tejszín

1.5 dl tejföl

1 ek. liszt

2 kávéskanál mustár

só, bors, tárkony (4 ág friss vagy szárított)

1 citrom

kevés vaj a tepsi kikenéséhez



Elkészítés:



1. A szárított gombát 30 perce forró vízbe áztatjuk, hogy bőven ellepje, majd leszűrjük és apróra vágjuk. (Az áztató léből - filteren vagy gézen való átszűrést követően - finom krémlevest főzhetünk, vagy risotto-hoz felhasználhatjuk.) A sütőt 200°C-ra előmelegítjük, és egy nagyobb, kb. 30x40 cm-es tepsit vagy hőálló tálat kivajazunk.

2. A halat szeletekre vágjuk, sózzuk, borsozzuk és bőrével lefelé a tepsibe tesszük.

3. A tejszínt csomómentesen elkeverjük a tejföllel, a liszttel és a mustárral, hozzáadjuk a friss, apróra vágott vagy szárított tárkonyt. Mehet bele a gomba, só, bors és a reszelt citromhéj és 3 ek. citromlé. A szószt ráöntjük egyenletesen a halakra.

4. Az edényt alufóliával lefedjük és a halat 25 perc alatt megsütjük, az utolsó 5 percben levesszük róla a fóliát.


Tálalhatjuk rizzsel is, de az eredeti recept fokhagymás spagettit ajánl hozzá, ami valóban remekül illik a képbe (kevés olíván és vajon néhány áttört gerezd fokhagymát illatosra párolunk és őrölt borssal ízesítjük.)
(Forrás: Stahl Judit Végre otthon c. könyve, 46. oldal)

2008-11-24

Sacher muffin

Nem olyan szép, mint amilyen finom! :) Ez tény. De ajánlom mindenkinek, aki gyorsan sütne, majd enne valami Sacher-szerűt.





Hozzávalók 12 normál méretű muffinhoz:



10 dkg tejcsokoládé

15 dkg margarin/vaj

2 tojás

15 dkg kristálycukor

10 dkg baracklekvár

15 dkg finomliszt

1 púpos ek. cukrozatlan kakaópor

1 cs. sütőpor

csipet só



A mázhoz:

3 ek.baracklekvár

20 dkg étcsokoládé

5 dkg vaj


Elkészítés:



1. A sütőt 175°C-ra előmelegítjük. A muffintepsibe papírkapszlikat rakunk.

2. A tejcsokit a vajjal vízgőz fölött felolvasztjuk, kihűtjük. A tojásokat a cukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk az olvasztott csokit és a lekvárt.
3. A liszthez hozzászitáljuk a kakaóport, hozzáadjuk a sütőport, a sót és a lisztes kevercset a csokis masszához vegyítjük. A tésztát elosztjuk a muffintepsiben és kb. 20-25 perc alatt megsütjük.
4. Közben az étcsokit a vajjal gőz fölött megolvasztjuk és kihűtjük. A kenéshez a lekvárt meglangyosítjuk, hogy könnyebben tudjuk kenni majd a sütemények tetejét.
5. A kihűlt muffinokat ecset segítségével megkenjük lekvárral, majd a csokis mázt a tetejükre simítjuk. Tálalásig a hűtőben várnak sorsukra, hogy a máznak is legyen ideje megszilárdulni.
(Forrás: Stahl Judit Gyors muffinok c. könyve, 52 oldal)

2008-11-23

Kelkáposztás-camembertes spagetti

Egy kellemes alternatíva a maradék nyers kelkáposzta felhasználására. Sosem gondoltam volna, hogy ennyire-ennyire finom! Jól példázza azt is, hogy attól, hogy egy tészta nem tocsog a szószban, nagyon finom és intenzív ízű lehet.


Hozzávalók 4 főre:

40 dkg spagetti
15 dkg vékonyra szeletelt bacon
1 kisebb fej kelkáposzta (tisztítva kb. 50 dkg)
25 dkg camembert sajt
2 nagy gerezd fokhagyma
2 ek.olívaolaj
só, bors


Elkészítés:

1. A bacont vékony csíkokra vágjuk.

2. A káposzta külső leveleit kidobjuk, egyébként leveleire szedjök, a torzsáját kivágjuk és a leveleiből is a vastag középső ereket kimetszük. A leveleket 1 cm vastagon fellaskázzuk.

3. A sajt kemény héját körben levágjuk, a maradékot felkockázzuk.

4. A finomra zúzott fokhagymát a forró olíván picit pároljuk, hozzáadjuk a szalonnát és pörcösítjük. Ha kész, kihalásszuk a pörcöket és mehet a kelkáposzta a maradék zsiradékra. Éppen addig pároljuk, hogy már puha legyen, de ne túlságosan fonnyadt. Közben sózzuk és borsozzuk. Kb. 6-8 perc alatt kész.

5. A tésztát a szokott módon főzzük, de pont két perccel rövidebb ideig főzzük, mint ami elő vagyon írva. Ha kész, leszűrjük, de2 dl főzővizet megtartunk.

6. A tésztát a 2 dl-nyi főzővízzel együtt a kelkáposztához adjuk, majd mehet a szalonna és a sajt is. Mérsékelt tűzön addig főzzük, hogy pont elolvadjanak a sajtkockák (kb. 5 perc).


Másnap még finomabb.
(Forrás: Stahl Judit Gyors olaszos tészták c. könyve, 88. oldal)

2008-11-18

Tüzes csirke

Gyors, könnyű, fűszeres, finom és csípős. Mit is lehetne még hozzátenni? :) A fűszerezés tekintetében picit változtattam az eredeti recepten, így az alábbiakban zárójelesen közlöm az eredeti fűszereket, egyébként úgy írom le, ahogy a fotón látható készült.



Hozzávalók:

2 bőr nélküli csirkemell (az eredeti recept szerint bőrös)

A páchoz kell:

3 szál közepes póréhagyma (az eredeti rcepet szerint kis csokor újhagyma)

2 ek. Starke Pista (azaz Erős Pista :) )

fél ek. só

kb. 1 kávéskanálnyi frissen őrölt koriandermag (eredeti recept szerint fahéj)

fél kávéskanál őrölt gyömbér

1 késhegynyi szerecsendió

1 késhegynyi őrölt szegfűszeg

1 ek. szárított metélőhagyma

1 dl olaj

Elkészítés:

1. A hagymát egészen finomra vagdossuk. A pác hozzávalóit összekeverjük, a hagymát is hozzáadjuk.

2. A csirkemellet megmossuk és hosszában ketté vágjuk, így összesen 4 szeletet kapunk. Hosszában két helyen bevágjuk őket, hogy a pác majd jól átjárja. A melleket alaposan bedörzsöljük a páccal, majd egy tálban lefóliázva a hűtőbe tesszük. Minél tovább van bent annál jobb (nálam 1.5 napot volt bent), de egy-két órát mindenképpen ajánlatos hagyni őket.

3. Amikor sütni szeretnénk a csirkét, gondoljunk arra, hogy szobahőmérsékletűnek kell lennie sütés előtt, így jóval előtte vegyük ki. A sütőt előmelegítjük 220°C-ra,és egy akkorka tepsit, amiben a csirkemell szeletek kényelmesen elférnek, vékonyan kiolajozunk. A szeleteket elrendezzük a tepsiben és kockákra vágott paradicsmot, illetve felkarikázott vöröshagymát szórunk melléjük. (A zöldségek opcionálisak, el is hagyhatóak.)

4. Kb. 30 percig alufólia alatt sütjük, ezután 10 percig fólia nélkül pirítjuk. Tűpróba!

(Forrás: Stahl Judit Gyors szárnyas ételek, 32. oldal) Lassan engedélyt kell kérnem Stahl Judit kiadójától, annyi receptet közlök tőle. :)

2008-11-16

Hortobágyi húsos rétes

Azért az valahol piszokság, hogy amikor az ember lánya nagyon szomorú, akkor is ugyanúgy kisüt a nap. A villamos ugyanúgy csilingel, és még a madaraknak is van képük vígan csivitelni, sőt még az ablakon is benéznek, félrebillentett fejjel, kíváncsi tekintettel, szemükben a kérdéssel "Na, te Hosszúhajú, mit búslakodsz". Persze erről a világ nem tehet. Az élet már csak ilyen, egy jellegzetessége megvan: megy tovább. És jól is teszi: kitolás lenne embertársainkkal. Csak legalább egyetlen kis esőfelhő szolidaríthatna ilyenkor az emberrel, és egy kiadós zuhéval kísérhetné a lógóorrú nyomát. De manapság a felhők sem szolidárisak, sajnos. Maradt hát a terápiás örömfőzés. :)



Hozzávalók:

1 csomag Tante Fanny klasszikus rétestészta (6 lapos)

1 fej közepes vöröshagyma

3 gerezd fokhagyma

2 ek. libazsír

1. ek. pirospaprika

1 ek. gulyáskrém (csemege)

1 ek. piros arany (csemege)

30 dkg darált pulykahús (eredeti recept szerint csirkemell darálva)

bors

2.5 dl tejföl

3 ek. olaj a kenegetéshez

2 púpozott ek. zsemlemorzsa

Elkészítés:

1. A sütőt 200°C-ra előmelegítjük és egy nagyobb tepsire sütőpapírt terítünk. A rétestésztát elővesszük a hűtőből.

2. A vöröshagymát és a fokhagymát egészen finomra vágjuk, majd a mérsékelt tűzön felolvasztott libazsíron megfonnyasztjuk. Tűzről lehúzva hozzákeverjük a pirospaprikát és a kétféle paprikás krémet. Hozzáadjuk a húst is és 1-2 percig kevergetve, majd 10-15 percig fedő alatt mérsékelt tűzön pároljuk. (Vigyázzunk, nehogy odakapjon!) Ha kész, elkeverjük benne a tejfölt. (Só szerintem nem kell bele, de ha valakinek úgy finomabb, fűszerezze kedvére.) Ezzel kész is a töltelék.

3. A rétestésztát készítjük ezután elő. Két nagyobb konyharuhát egymás mellé terítünk és virágsprucnival benedvesítjük. Ez lesz segítségünkre a rétestekerésben. Egy-egy lapot ráterítünk (konyharuhánként egyet egyet, külön-külön), majd olajjal vékonyan megkenegetjük, jöhet rá még egy-egy lap, olajozás és a végén az utolsó lapok, de ezeket nem kenjük meg olajjal.

4. A felénk eső hosszanti oldalainál kb. 2 cm vastag sávot kihagyunk a szélén, majd onnantól kb. a tészta közepéig adagonként (lapkupaconként) 1-1 púpos ek. morzsával megszórjuk, hogy ne áztassa át a töltelék a lapokat.

5. A tölteléket két részre osztva, adagonként külön - külön a morzsás részre egyengetjük. Ezután a konyharuha hathatós segedelmével a réteseket feltekerjük, végeiket maguk alá gyűrjük.

6. Átemeljük a tepsibe, tetejüket olajjal vékonyan megkenjük és már mehetnek is asütőbe, kb.10-15 percre. Akkor kész, amikor már szép aranybarna színt kaptak.

(Forrás: Stahl Judit, Gyors szárnyas ételek c. könyve, 40. oldal)

2008-11-15

Fűszeres spagetti

Sokféle ideális nap van, az egyik például ilyen. Az Ember bemegy a konyhába, szétnéz a hűtőben, aprít, reszel, vagdos, kever-kavar, fűszerez, majd kisvártatva gőzölgő tálat varázsol délidőben az asztal közepére. Ideális nap?! Szóval az Ember bemegy a konyhába, kever-kavar és lám: mi lesz belőle. :)




Hozzávalók:

50 dkg spagetti

10 dkg füstölt mangalica szalonna

2-3 nagyobb gerezd fokhagyma

1 közepes fej vöröshagyma

1szál sárgarépa

2doboz 40 dkg-os hámozott paradicsom konzerv (pl. Mutti)

2 ek. kapribogyó

6 ek. olíva olaj

35 dkg darált pulykamell (nálam comb)

1 dl vörösbor

só, bors, 1 ek. oregano, fél ek. rozmaring, fél ek. bazsalikom, 1 késhegynyi cayenne bors vagy erős, őrölt pirospaprika

25 dkg tejszínes krémsajt

a tetejére: 10 dkg reszelhető keménységű juhsajt

Elkészítés:

1. A szalonnát apróra kockázzuk. A vöröshagymát és a répát lereszeljük, a zúzott fokhagymát hozzáadjuk. A paradicsomkonzervet botmixerrel pépesítjük, a kapribogyót lecsöpögtetjük. (Itt véletlenül hiba csúszott a gépezetbe és a reszelt hagyma és répa is a botmixer "karmai" közé került, de előnyükre vált.)

2. A szalonnát az olaj felén mérsékelt lángon pörcösre pirítjuk. A pörcöket félretesszük (ha nem tettük volna botmixerbe a reszelt zöldségeket, akkor most a maradék zsiradékon kb. 10 perc alatt megpároljuk őket, majd félretesszük. :) ) A maradék olajat a lábosba öntjük, felforrósítjuk, és a darálthúst sóval és borssal fehéredésig pirítjuk rajta.

3. A megpirított húshoz hozzáadjuk a zöldségreszeléket, a kapribogyót és a szalonna pörcöket, a paradicsompürét és a bort. Jöhet bele valamennyi fűszer, a krémsajtot. Felforraljuk, majd mérsékelt tűzön 10-12 percig főzzük.

(Forrás: Stahl Judit: Gyors szárnyas ételek 51. oldal)

2008-11-08

Svéd húsgombócok

Hű és ha! Ez a szósz és a kis gombóckák tényleg olyanok, mint az IKEÁ-ban kaphatóak (párom nagy kedvence), azzal a különbséggel, hogy sokkalta finomabbak. Az elkészítés és a hozzávalók listája sem bonyolult: könnyen és gyorsan összedobható.





Hozzávalók:
A golyókhoz:
25 dkg burgonya (kb. 1 nagyobb és 1 kisebb)
fél fej vöröshagyma
2 kk.egész koriandermag
40 dkg darálthús (marha és sertés vegyesen)
1 tojás
fél dl tej
1/4 kk. reszelt vagy őrölt szerecsendió
só, fehér bors
a sütéshez 2 dl olaj és 15 dkg vaj

A szószhoz:
2 ek. szójaszósz (nálam shoyu)
2 dl tejszín
1 ek. finomliszt
örölt fehérbors
2 dl forró víz

A tálaláshoz (opcionális): 2 dl áfonyalekvár

Elkészítés:

1. A krumplit meghámozzuk, apróra kockázzuk, enyhén sós vízben kifőzzük és leszűrjük. Burgonyanyomón átnyomjuk, de mivel elég apróra vágtuk, akár villával is szátnyomkodhatjuk.
2. A hagymát egészen finomra reszeljük (vagy ledaráljuk). A koriandermagot mozsárban finomra zúzzuk (de megteszi egy zacsi és egy húsklopfoló is ehhez a művelethez). A darált húst érdemes egyszer átdarálni még, de elhagyható. Most jön az összeállítás: a darált húst, a fűszereket (só, bors, szerecsendió, őrölt koriander), a hagymát, a tejet, a tojást és az áttört burgonyát kézzel jól összedolgozzuk. Kézzel kb. 2 cm átmérőjű golyóbisokat gömbölygetünk belőle.
3. A sütés az eredeti recept szerint két részletben történik. Az első etapnál kb. 30 cm átmérőjű serpenyőben, a fele vaj-olaj keveréken sütjük ki a fele húsgolyót (forró zsiradékban, mérsékelt tűzön, kb. 10 perc alatt sülnek át, időnként megforgatva), majd a sütés után a felesleges zsiradékot eltávolítjuk, az edényt papírtörlővel kitöröljük és a maradék vaj-olajon eljátszuk ugyanezt a maradék húsgolyókkal. De szerintem ez a fázis elhagyható, legalábbis enélkül is működött a recept. (Mármint nem a sütés hagyható el, hanem a vaj-olaj felezése, egyben is működik, de a golyókat valóban két körre kell osztani, mert egyszerre nem férnek a serpenyőbe.
4. Ha készen vannak, hőálló tálon, alufóliával lefedve a sütőbe tesszük (100°C), hogy tálalásig meleg maradjon.
5. A mártáshoz a szójaszószt elkeverjük 2 dl forró vízzel. Egy másik tálkában pedig a főzőtejszínt keverjük csomómentesre a liszttel. A mártást abban az edényben készítjük, amiben a húsgombócok sültek. Ehhez kiöntjük belőle a felesleges zsiradékot úgy, hogy kb. 3 evőkanálnyi maradjon, plusz a húsgombócokról sülés közben lepottyanó húspörkök is maradhatnak, sőt maradjanak. A zsiradékot felforrósítjuk, hozzáöntjük a szójaszószos vizet, a húspörköket lekapargatjuk az edényről. A tejszínes keveréket fokozatosan hozzámelegítjük a szójaszószos-olajos keverékhez, majd amikor nagyjából egy hőfokon vannak, bátran hozzáadjuk. Megborsozzuk, elkeverjük és mérsékelt tűzön kevergetve besürítjük (kb. 5 perc).
Sült krumplival, áfonyalekvárral esszük. Mennyei.

Stahl Judit isteni receptje a "gyors sorozat" legújabb kötetéből, méghozzá a Gyors húsos ételek címűből.

Zöldségleves

Úgy tűnik a XX. VKF nyomán végre beindult nálunk a leves szezon. Lassacskán az időjárás is támogatni fogja a jó kis tartalmas, meleg leveseket. :) Mint azt már korábban is írtam, a hagyományos levesek pártján vagyok/voltam, nagy kedvencem a zöldborsóleves cérnametélttel. Az alább közölt leves is zöldborsólevesnek indult, de - mivel kicsit eltúloztam az egyéb zöldségfélét - zöldséglevesként végezte. :) Semmi extra, de tényleg, nem is blogba való, de hátha valakinek jól jön.



Hozzávalók:

10 ek. zöldborsó (mirelti vagy szezonban friss)
2 szál sárgarépa
2 szál fehérrépa
1 közepes zellergumó
1 közepes fej vöröshagyma
1 közepes burgonya
1 csokor friss petrezselyem vagy 2 ek. szárított
só, bors
1 kk. cukor
2 ek. olaj
1 ek. finomliszt
2 kk. őrölt pirospaprika


Elkészítés:


1. A megpucolt, felaprított hagymát pici sóval az olajon megpároljuk, a zöldborsót hozzáadjuk és közepes lángon, fedő alatt megpároljuk.
2. Ha már puha, finomliszttel meghintjük, kicsit kavargatjuk, majd a tűzről lehúzva pirospaprikával megszórjuk.
3. Kb. 1.2 l vízzel felöntjük és a megtisztított és felkockázott/felkarikázott zöldségeket beletesszük. Sózzuk, borsozzuk, a felaprított petrezselymet is hozzáadjuk.
4. Addig főzzük, míg a zöldségek meg nem puhulnak.
5. A tésztát én nem a levesbe főzöm, mert túl sok nedvességet szív magába. Mindig külön főzöm ki hozzá.

2008-11-05

Akció!

Ezúton hívnám fel a figyelmet a Libri akciójára. Gasztronómiai könyvekhez is hozzájuthatunk 50%-os kedvezménnyel.

2008-11-04

Nákládany Hermelín és egy kis hermelínológia

A csehek hermelínje, ez a mennyei sörkorcsolya tulajdonképpen nem más, mint egyfajta camembert sajt-féle, amelyet bepácolnak olajba, nem kevés fokhagymát, hagymát, csípős paprikát és mindenféle zöldfűszert küldve utána. A recept titkos, pontos összetevői nem ismeretesek és gyanítom, hogy ahány kocsma, annyi szokás: mindenki másképp' csinálja.






Ha Prágában járnánk és onnan hazatérve mégsem tudnánk élni enélkül a szájban lágyan omló, ám rendkívül büdös (gondoljunk, csak az összetevőkre) tömény ízorgia nélkül, akkor otthon is könnyűszerrel (és egy kis türelemmel) elkészíthetjük.




Hozzávalók:


hermelín sajt(ok) (ha nem kapunk, végső esetben a camambert is megteszi)
vöröshagyma (sajtonként egy felet számítsunk)
fokhagyma (sajtonként egy gerezd)

friss bazsalikom, majoranna, babérlevél, szárított vagy egész, de aprított chili paprika (literes üvegenként 1-1 evőkanálnyi)

erős savanyított cseresznyepaprika

egész bors (literenként 10 szem)

napraforgóolaj (én most olívával készítettem)


Elkészítés:


1. A sajtokat lapjával félbevágjuk.

2. Miután minden hozzávalót felszeleteltünk, felcsíkoztunk, felapírtottunk (mivel éppen mit), következhet az összeállítás.
3. A hasadékokba hagymát, fokhagymát, zöldfűszereket, chili paprikát és néhány szálat a cseresznyepaprikából belepakolunk.

4. Egy befőttesüvegbe rendezzük a sajtokat, mellészórjuk a maradék fűszereket és hagymát, paprikát. Annyi olajjal öntsük fel, hogy ellepje. Lefedjük és pár napig (akár egy hétig) a hűtőben érleljük. Puha kenyérrel és jól behűtött sörrel az igazi. :)

2008-11-02

Bő lére eresztve avagy a XX. leveses VKF. (Alföldi krumpligombóc leves)

Cserke felhívása nagyon felvillanyozott. Nagyon leveses vagyok, bár ez a blogomon (még) nem látszik: aránylag kevés levest főzök, és ha levest főzök, akkor is leginkább a jól megszokott, bevált ízekhez, receptekhez nyúlok, nem kísérletezek. Így általában jó kis tartalmas húslevest, zöldségleveseket (zöldborsó, zöldbab), francia hagymalevest, kukorica krémlevest eszünk. Sokáig akkor esett igazán jól a leves, ha nem én főztem, hanem más. Ha én főztem, akkor gyakran annyira elteltem főzés közben az ízekkel, illatokkal, hogy már nem is esett olyan jól. Szerencsére mára már "kinőttem" ezt, és nem csak szívesen eszem, hanem szívesen készítem is a különféle leveseket.
Én is azt vallom, hogy igazán jó levest főzni művészet, sőt: szerintem onnan ismerszik meg a jó szakács, hogy milyen a levese. Fogalmazhatnék úgy is, hogy aki jó levest főz, az szinte biztos jól tud főzni minden más egyebet is. Nem véletlen, hogy a Szakácsok könyve leveses felvezetője is valahogy úgy kezdődik, hogy a levesfőzés a szakácsművészet csúcsa. :)
Az alábbi levessel már régóta szemezek. Be kell valljam, elég sok levessel szemezek régóta. Azért erre esett a választásom, mert olyan levest szerettem volna készíteni, ami magyaros-jellegű, nem túl különleges, mégis van benne valami, ami nem átlagos. A krumpligombóc talán inkább egy levesbetét témájú VKF-ben állná meg leginkább a helyét (remélem egyszer erre is sor kerül:) ), de így ebben a levesben is elég ütős kis ebédet kerekített.
Különlegessége még a levesnek, hogy a burgonyás masszának csak a fele végzi levesbetétként, a másik feléből burgonyás lepénykék sülnek, melyek lehetnek a főfogás kísérői is, vagy zúzott fokhagymával kevert tejföllel és reszelt sajttal önmagukban is kiválóak.



Alföldi krumpligombóc leves

Hozzávalók:

6 szem (1 kg) burgonya

25 dkg finomliszt

2 egész tojás

1 közepes fej vöröshagyma

3 szál sárgarépa (közepes)

2 szál fehérrépa (közepes)

1 közepes zellergumó

fél csokor petrezselyem vagy szárított (fagyasztott)

4 ek. olaj

só, bors, pirospaprika (1/2 ek.)

Elkészítés:

1. A burgonyát meghámozzuk, felkockázzuk és sós vízben puhára főzzük. Ha kész, leszűrjük, és áttörjük, de a főzővizet megtartjuk, mert ez lesz a leves alapja.

2. Míg a burgonya fő, előkészítjük a zöldségeket. A répákat meghámozzuk és karikára vágjuk. A zellert is meghámozzukés közepes darabokra vágjuk. A hagymát finomra aprítjuk. Az olajat egy lábosban felforrósítjuk, a hagymát kicsit megsózzuk és az olajon megfonnyasztjuk, majd a zöldségdarabokat hozzáadjuk. Kevergetve majdnem puhára pároljuk, pirítjuk, a végén az apróra vágott petrezselymet is hozzászórjuk.

3. Közben a burgonya is megfőtt és ha az 1. pont szerint áttörtük, akkor már csak hűlnie kell. Ha kihűlt, apránként hozzáadjuk a lisztet és a tojásokat, jól elkeverjük. Ha nehéz keverni, gyúrhatjuk is. Félrerakjuk, ha már egynemű.

4. Közben a zöldségek is kissé megpuhultak, a tűzről lehúzva őrölt pirospaprikával megszórjuk, elkeverjük. A krumpli főzőlevével felöntjük, plusz adunk hozzá még kb. 3 dl vizet. Sózzuk, borsozzuk és felforraljuk.

5. Amikor már forr, a burgonyás massza feléből (a másik feléből lepény készül) diónyi halmokat tépünk és gombóccá formázva a levesbe eresztjük. Kb. 10-15 percig főzzük közepes lángon. Tejföllel is ehetjük, úgy is nagyon finom.

6. A fennmaradó masszából kevés olajon sütünk kb. fél tenyérnyi lepénykéket.

(Forrás: Príma Konyha Magazin 2007.szeptemberi száma)

Körte kompót

Maradt még az emlegetett körtéből, s a maradék kompótként végezte. Nagyon szeretem a kompótot, befőttet, de csak a házit. De szeretnék olyan kis tüchtig háziasszonyka lenni, aki évről-évre befőtt formájában zárja üvegbe a nyár és a kora ősz ízeit. Hjajh... :)



Hozzávalók:
4-5 közepes körte
ízlés szerint kristálycukor (kb. 3 ek., de érdemes a főzőlevet menetközben kóstolgatni)
1 cs. igazi vaníliás cukor
1 egész citrom
1 tk. fahéj
1 ek. egész szegfűszeg


Elkészítés:
1. A körtét megmossuk, meghámozzuk, magházát kiemeljük, 8 gerezdbe és a gerezdeket keresztben félbe vágjuk.
2. Kb. egy liter vizet a lábosba töltünk, belerakjuk a körtét, hozzáöntjük a citrom levét (kb. 3 ek.), ettől nem barnul meg. Elkezdjük közepes lángon főzni.
3. A cukrot, fahéjat, szegfűszeget beletesszük, elkeverjük, és mehet mellé az alaposan lesikált citrom félbevágva, melynek levét már belenyomtuk.
4. Közepes lángon lefedve főzzük kb. a forrástól számított 10-15 percig. Időnként megkavarjuk és meg is kóstoljuk, ha kell, utánaízesítjük.
5. Ha kész, hagyjuk kihűlni, majd üvegbe töltve mehet a hűtőbe. Jól behűtve a legfinomabb. Akár 7 napig is fogyasztható, de kizárt, hogy addig kihúzza.
A recept almával is ugyanígy működik. A cukor mennyisége függ a gyümölcs édességétől/savanykásságától is, illetve attól, mennyire vagyunk édesszájúak.
(Horváth Ilona és a Nagyim nyomán készült.)

2008-10-31

7 dolog, amit nem tudtál rólam

Kicsivú és Sylvia is megdobott egy-egy kérdéssel. Ezúton is köszönet érte, hogy gondoltak rám. Lássuk azt a hét dolgot, amit talán eddig nem tudtatok rólam.


1. Nagy mozibajáró vagyok. Bármikor, bármely napszakban képes vagyok beülni egy filmre, s általában nem is lövök nagyon mellé a választásaimmal. Jöhet bármilyen műfaj, bár a klasszikus romantikus, csöpögős "limonádékat" nem szeretem annyira. Imádom az animációs filmeket és a mesefilmeket! Képes vagyok vasárnap reggeli közben rajzfilmet nézni. :) A thrillert és a horrort is nagyon szeretem, de Sylviához hasonlóan az izgalmas részeket csukott szemmel és betapasztott füllel élem át, hogy aztán otthon esténként többször is ellenőrizzem, hogy tényleg zárva-e az ajtó és tényleg nincsen senki a másik szobában. :)
2. Jogász vagyok és ez a környezetem szerint néha a magánéletben is meglátszik. Nem vagyok nagyon vaskalapos és kocka, de mindig elolvasom azt, amit aláírok (pontról-pontra) és szeretem, ha van papír a dolgokról és ezzel a szeretteimet is "gyötröm". Egyébként szerény vagyok és inkább introvertált: csak kis idő és ismeretség után mutatom meg az igazi arcomat és nem mindenkinek. Olyankor derül ki, hogy vidám és temperamentumos vagyok amúgy. Utálom a protokollt és a locsifecsi jópofizást, ez utóbbi, a kötelező jellegű semmitmondó, üres beszélgetés nekem nem megy. Tehát ilyen értelemben nem is vagyok annyira jogász-alkat. :) Könnyen megbocsátok, de nehezen felejtek.
3. Lámpaoltás és puszi után nekem is beindul a beszélőkém, párom legnagyobb örömére. :)
4. Vérbeli gasztrobloggernek és gasztrománnak tartom magam, de bizony előfordul, hogy semmi kedvem főzni és ettől a ténytől ideges leszek. Ilyenkor azt gondolom magamról, hogy talán mégsem vagyok annyira vérbeli gasztroblogger, hiszen a jó blogger kivont fakanállal áll a legnagyobb zűrzavar közepén is és mindig tele van a sütisdoboza.
5. Apropó sütisdoboz: a nagy álmom, hogy legyen egy igazi, autentikus, gyönyörűséges "cookie jar"-om, azaz sütisdobozom, ami telis tele van mindig házi készítésű keksszel, sütivel. Még keresem az igazi dobozt, itthon nem találtam még megfelelőt.
6. Gyűjtöm a receptmagazinokat és a szakácskönyveket, plusz komoly receptgyűjteményem van a netről. Tervezem, hogy egyszer csinálok egy tematikus tartalomjegyzéket, hogy melyik recept melyik újságban van. Praktikus lenne, így célirányosan tudnék a receptek között keresni, amikor kell valami és nem kellene az összeset átlapozni: a mennyiségre való tekintettel ez komoly izommunka. Idő hiányában ez a projekt még várat magára. Ja és gyűjtöm a bögréket is, főleg a macskásakat. És a legfontosabb, a hűtőmágneseket is gyűjtöm! Akárhova utazunk, hozunk egyet magunkkal, amit aztán ünnepélyes keretek között helyezünk el a többi között.
7. Szeretek örömet szerezni azoknak, akiket szeretek. Nagyon szeretek ajándékozni, meglepetést előkészíteni legyen az akár gasztro meglepetés is. Kicsivúhoz hasonlóan engem is bánt, ha nem dícsérik vagy említésre sem méltatják a főztöm. Sajnos hajlamos vagyok többször kérdezgetni, mint az szükséges, hogy "tényleg finom?"... :D
Elvesztettem a fonalat, hogy ki volt már és ki nem, így ezúton dobom tovább a labdát mindazoknak, akik e sorokat olvassák, de még nem válaszoltak a kérdésre.

2008-10-22

Lebbencsleves...


... avagy amikor a Nagyi életet ment.


Van az úgy, hogy az ember lányának megfájdul a torka és igencsak maródi. Feje fáj, húz is, láza megy fel. Érzi, hogy baj lesz ebből, de a munkát választja pihenés helyett.

Van az úgy, hogy az ember lányának a gonosz vírus/baci a légcsövét, sőt az egész "berendezését" megtámadja, így már másnap meg sem tud nyikkanni, hangja egy szál se, fáj az egész légcsöve légvételkor, köhögéskor különösen, így nem is álmodik a munkába menetelről (nagy szó!), úgy dönt - persze Tőle kell azért a gyenge erőszak :) - nem lesz ő ma a munka hőse, inkább kikúrálja magát. Irány az orvos, recept, gyógyszer. Igen ám, csak kedve, ereje főzni nincs, gyógyító meleg leveskét, amit ilyenkor kell.

Van az úgy, hogy ilyenkor a Nagyi életet ment. Miután közel 81 évesen, 3 dédunoka pesztonkálásából hazaér, sürög-forog, "mitennél-lebencslevest" kérdés felelet elhangzik és íme:



Lebbencsleves még ilyen jól sosem esett. :)

Egyébként Anyukám is hasonló szinteken bír életet menteni. Hiába, ez egy ilyen család...

A leves az alábbi recept szerint reprodukálható, bár attól lesz igazán életmentő, ha szívvel-lélekkel és nagy szeretettel készül.

Hozzávalók:
15 dkg lebbencstészta
5 dkg füstölt szalonna
40 dkg burgonya
1 fej vöröshagyma
1/2 paprika
1 db paradicsom
zeller zöldje
pirospaprika

Elkészítés:

1. A szalonnát kockákra vágva zsírjára sütjük, majd félretesszük. (Én nem szeretem a benne főtt szalonnát, nekem olyan "rugós" lesz így, ezért a pörc másként folytatja pályafutását.)

2. A szalonna zsírján a nagyobb darabokra összetört lebbencstésztát (vagy készen vásárolt kockatésztát) és a hagymát a zsíron megpirítunk.

3. Ha kész, a tűzről lehúzva (hogy nehogy megkeseredjen) pirospaprikával megszórjuk.

4. Meleg vízzel felengedjük és kockára vagy karikára vágott burgonyával, nagyobb kockára vágott paradicsommal és paprikával, a zellert is mellé dobva, együtt lassú tűzön puhára főzzük.

Mandulás körtetorta

Kaptunk a nővéreméktől egy nagy zacskónyi körtét. Mivel ennyit elfogyasztani csak úgy magában sok lett volna, Ízbolygó körtés sütijére esett a választás.

Hozzávalók:
10 dkg cukor (+ egy cs. vaníliás cukor)
15 dkg puha vaj
3 tojás
20 dkg túró
20 dkg őrölt mandula
10 dkg finom liszt
1 zacskó sütőpor
egy kis Amaretto likőr (elhagyható)
fél dl citromlé (én reszelt héjából is tettem bele)
3 közepes körte
10 dkg egész mandula (héjas)
4 ek. mandula (szeletelt)
3 ek. házi baracklekvár

1. Egy csatos tortaforma alját sütőpapírral kibéleljük.
2. A cukrot a vajjal habosra keverjük, majd a tojásokat egyenként hozzáadjuk, az áttört túrót is elkeverjük benne.
3. A lisztet, őrölt mandulát, sütőport a masszához keverjük.
4. Hozzáöntjük a likőrt és a citromlevet.
5. A tésztát a formába simítjuk és a kimagozott, vékonyra szeletelt körtékkel kirakjuk.
6. Az egész mandulákat kissé bele is nyomkodjuk, majd megszórjuk a szeletelt mandulával.
7. 180 fokon kb. 45 percig sütjük.
8. Ha kihűlt, a lekvárral megkenjük.

(Kép kicsit később.)

2008-10-08

A nagy sushi post

Amikor a romantikus vacsora postot írtam, elhatároztam, hogy írok majd egy összefoglaló sushi postot is az sk. sushi készítés saját tapasztalatairól, beszerzési helyekről, árakról stb.


Összességében elmondható, hogy sushit készíteni otthon is simán lehet. Néhány különlegesebb hozzávaló kell hozzá, de maga az elkészítés nem ördöngősség. És bár pár perc alatt belejöhetünk a sushi tekerésbe, azért az igazi sushi mesterséghez hosszú-hosszú évek kellenek.


Főbb sushi fajták


1. Nigiri sushi: általában téglalap alakú rizstömbre teszik a rávalót (pl. lazacot) és általában egy csík norival algalappal körbetekerik.


2. Maki sushi: nekem ezek a kis tekercsek a kedvenceim (a romantikus vacsorára is ezek készültek), belsejükben valamilyen töltelékkel (lehet hal, zöldség)


3. "Kifordított sushi": azaz amikor kívül van a rizs és belül az algalap.


Amit feltétlenül szerezzünk be


Nori lap: Ez a már emlegetett alga lap, amit általában 10 darabos kiszerelésben vásárolhatunk meg. Egy lapból kb. 6 db maki sushi lesz, tehát kiadós.


Wasabi: az a bizonyos japán torma, ami úgy csíp, mint még semmi. Lehet por alakban illetve kenőcsös formában is megvenni, én ez utóbbit választottam. Érdemes vékonyan megkennünk vele a tekercseket egy-két ponton, mert nagyon feldobja a sushi-t és nem mellesleg így nem olyan orrfacsaró/könnyfakasztó az ereje. Kezdő sushista koromban - a nagy erőspaprika, chili és erőspista barátságom okán kissé elbizakodottan - bekaptam egyben egy diónyi wasabi gombócot...na azt az élményt nem kívánom senkinek. A wasabi bemutatkozott... :)


Sushi rizs: Lehet, hogy más rizs is megteszi, de nekem így volt autentikus a sushi készítés. 1 kg-s kiszerelésben kapható általában.


Fehér rizsecet: Elmaradhatatlan, hiszen ez fogja megadni sushi rizsünk savát és borsát. Persze csak képletesen értve.


Gari azaz ecetes gyömbér: kicsit furcsa ízű, én nem rajongok érte, de érdemes egyszer kipróbálni.


Shoyu: japán szójaszósz, amit nem érdemes kispórolni, ha már sushi készítésre szánjuk a fejünket. Valahogy más mint a többi, érdemes megkóstolni.


Sushitekerő lap: Én megvettem az "eredetit", kb. 300,- Forintért. Biztos jó a többi is (pl. IKEÁ-s bambusz alátét), de az eredetit történetesen a sushilap méretére szabták, így kezdőként könnyebb szerintem ezzel dolgozni.
Belevalók: csak ötletelés szinten pár belevaló: tofu, surimi, rák, különféle halak (pl. lazac, makréla), avokádó, uborka, omlett, de szinte bármi, amit odaillőnek érzünk.


Beszerzés


Én a Vámház téren levő Nagycsarnokban levő Ázsia boltba mentem beszerző körútra, és mindent meg is kaptam, ami a sushi-készítő kezdőpakkhoz kellett. Több boltot még nem sikerült felderítenem, de ha találok még, írok róla.
Íme a beszerző körutam eredménye. (Persze nem csak sushi cuccok tartottak velem a hazafele úton. :) )

Elkészítés

Az elkészítésről írtam már itt, de hasznos infókat olvashatunk itt és angol nyelven itt.

2008-09-28

VKF XIX. - Romantikus vacsora

Doctorpepper felhívásának megfelelően ezúttal romantikus vacsorát kellett készítenünk. Rögtön felmerült bennem a kérdés, hogy mitől is romantikus egy vacsora. A körítéstől vagy attól, ami az asztalra kerül? Ha attól, ami az asztalra kerül, akkor beszélhetünk ugye szexi menüsorról (amikor afrodiziákumok kerülnek az étlapra (erre egyébként számítok is a blogger kollegáktól :) vagy kézzel eszünk/etetjük a szívünk csücskét) vagy visszafogottabb menüsorról. És ha a körítéstől függ a romantikusság, akkor azon belül is számtalan variáció adódik. Mert ugye lehet "elsőrandis" vagy már "sokadikrandis". Lehet meglepetés vacsora vagy együttfőzős. Lehet elegáns, proccos, szinte giccses vagy meghitt, gyertafényes... és a sort még biztos lehetne hosszan folytatni. És a helyszín! Otthon vagy szabadban (pl. tengerparton). Meglódult a fantáziám rendesen. Végül nem sikerült döntenem a definícó meghatározása során, egy biztos: egyéne válogatja, hogy ki-mit ért romantika alatt.

Jóval inkább a meghitt, gyertyafényes, nem fényűzős, együttfőzős, eszegetős-etetős lakmározás áll közel hozzánk, a sushi pedig szinte kiált az együttfőzés iránt, így lett a menü sk. sushi. :) Előnye, hogy nem hagy sok mosogatnivalót maga után, gyors, könnyű étek és van olyan, sőt még olyanabb, mint a házhozszállító cégek tekercsei. Bátran ajánlom, mert mind az elkészítési folyamat, mind az eszegetés ideális egy kedves, meghitt, összebújós estéhez. ;)





Hozzávalók:

50 dkg sushi rizs

1 csomag nori (szárított alga lap)

wasabi

6 ek. fehér rizsecet

3 ek. kristálycukor

1 tk. só

belevaló: itt most 1 cs. surimi, 1 cs. füstölt makréla, 1 cs.füstölt tofu



Elkészítés:
1. Az öntethez a rizsecetet, a cukrot és a sót elkeverjük, hagyjuk oldódni.
2. A rizst 2-szer, 3-szor átmossuk, majd a rizs mennyiségénél kicsivel több vízben feltesszük főni. Először erős tűzön, kavargatva, forrásig főzzük, majd takaréklángon, fedő alatt további 6-8 percig (kavargatás nélkül) főzzük. Közben figyeljük, hogy nem sül-e le, ha a levét elfőtte kóstoljuk meg, hogy nem kemény-e még. Ha kemény lenne, kevéske vízzel főzzük tovább. Ha kész, bambuszrácsra (ennek hiányában egy deszkára) terítjük hűlni. Az öntettel meglocsoljuk.
3. Előkészítünk egy nagyobb edényt vízzel tele. Ebben fogjuk megáztatni kicsit a kezünket a sushi tekerése közben.
4. A belevalókat csíkokra vágjuk. A surimi csíkokat hosszában érdemes félbevágni, úgy mutatósabb.
5. A norilapot a bambusztekerőre helyezzük. A rizst vizes kézzel a lapon egy rétegben elegyengetjük (egy nori lapra kb. másfél maroknyi kell, de ezt ki kell tapasztalni) úgy, hogy a két szemközti szélén kb. 1.5 cm kimaradjon. Itt fognak illeszkedni a maki sushi szélei.
6. A felénk eső szélébe (ahonnan a tekerést majd elkezdjük) rakosgatjuk a töltelék csíkjait. Kicsit beljebb nagyon vékony csík wasabit tehetünk, ujjunkkal elkenegetjük, de tényleg nagyon vékonyan.
7. Elkezdjük a tekerést, közben mindig nyomunk egyet a sushin, hogy formálódjon is. A tekeréshez (Gourmandulához hasonlóan) az itt szemléltetett módot alkalmaztam.
8. Ha készen vagyunk az összes tekerccsel, jöhet a szeletelés. Kb. 4 cm magas korongokat vágunk a tekercsből. Fontos a vizes és éles kés, és a hirtelen mozdulat.
9. Ecetes gyömbérrel, shoyu szójaszósszal megcsepegtetve fogyasztjuk.


Forrás: Gourmandula írása és kútfő

(A terítékről nem készült fotó, mert az együttfőzés jellegéből adódóan semmi extra nem volt.)

2008-09-06

Barackos hab

A közelgő szakvizsgám okán igyekszem a konyhában töltött időt jelentősen leredukálni, ez az utóbbi blogbejegyzéseken meg is látszik. Az ember lánya és fia persze így is éhes, finomakat enni kell, és persze néha valami kényeztető finomság is jól jön. Az alábbi barackos hab olyan étek, aminek hozzávalói mindig megtalálhatóak a kamrámban/hűtőmben, így ilyen ínséges időkben jól jön.



Hozzávalók:

30 dkg sárgabarack lekvár (lehetőleg házi)
1 citrom leve és reszelt héja
2 dl natúr joghurt
1/2 vaníliarúd kikapargatott belseje
3 dl hideg tejszínből vert kemény hab


Elkészítés:

1. A lekvárt a citrom héjjal és lével összekeverjük, majd hozzáadjuk a vaníliarúd belsejét és a joghurtot.

2. A felvert tejszínhabot óvatosan beleforgatjuk, lehetőleg ne törjük össze a habot.

3. Jól behűtve, pl. babapiskótával tálaljuk.


Az eredeti recept Stahl Judit Gyors édességek című könyvében található, a recept rumos mazsolát is ad hozzá. Ehhez 10 dkg mazsolát kb. 1 dl rumban erős lángon felforraljuk, egyet rottyantunk rajta, majd kihűtjük és lecsöpögtetve a baracklekváros krémhez adjuk (még a felvert tejszín előtt). De Stahl tanácsa alapján mehet bele apróra vágott dió, puszedli, (fehér)csoki, de szerintem a babapiskótát is elbírná vagy bármit, ami az ízlésünknek megfelelő.

Tejszínes-póréhagymás-sajtos pulykamell

Ez is a tipikusan gyorsan, nagyon finomat kategóriájú étel. A legkomolyabb munka a sajt lereszelése, a többit a sütő elvégzi helyettünk. :)



Hozzávalók:

75 dkg pulykamellfilé
4 szál póréhagyma
1 dl száraz fehérbor
3 dl tejszín
30 dkg füstöltsajt
só, bors
a tepsi kikenéséhez kb. 5 dkg vaj


Elkészítés:

1. Előmelegítjük a sütőt 200°C-ra és egy tepsit/jénait kivajazunk.
2. A pulykamellet kb. 6 db, 1.5 cm ékony szeletre szeleteljük és klopfoljuk.
3. Sózzuk, borsozzuk, a tepsibe rendezzük (lehetőleg átlapolás nélkül).
4. A pórét megfosztjuk a külső burkától vagy csak megmossuk, levágjuk a szálkás végeit és a szárát, a többit pedig 0.5 cm vékonyra karikázzuk.
5. A húst megszórjuk a hagymával, majd rálocsoljuk a tejszínt és a bort, végül a reszelt füstölt sajttal megszórjuk.
6. Én kb. 20 percig alufólia alatt sütöttem, majd fedetlenül kb. 10 perc alatt kicsit rápirítottam.
(Forrás: Stahl Judit Gyors szárnyas ételek c. könyve)

2008-09-03

Tejbegríz

Tejbegrízt készíteni igazán nem ördöngősség, de ahhoz, hogy az ember igazán jót készítsen, ahhoz ki kell tapasztalnia az arányokat. Hogy ne legyen se túl híg, se túl kemény, csomós meg aztán végképp' ne. Álljon itt a recept, ami számunkra a tökéletes állagot adja, azaz "nem túl folyós, nem csomós, leginkább pudingszerű". Tejbegríz, ahogy mi szeretjük. ;)



Hozzávalók 1 adaghoz:

3 dl tej
5 teáskanál búzadara
3-5 teáskanál kristálycukor

Elkészítés:
A tejet alacsony lángon melegíteni kezdjük. Mikor meleg kanalanként, rögtön elkeverve hozzáadjuk a darát, így nem lesz csomós. Alacsony lángon, kavargatva addig főzzük, míg láthatóan sűrűsödik. "Cimetes cukorral" (azaz fahéjas porcukorral) vagy kakaóporral esszük, vagy bármivel, ami jólesik.
P.s.: Minden bizonnyal ez sem az a kifejezett "blogba való étek", mert semmi különleges nincsen benne, de muszáj posztolnom róla, mert egy számomra nagyon fontos ember nagyon szereti és ettől máris kiváló blogtéma. ;) Arról nem is szólva, hogy lehet, hogy valakinek jól jön az ideális arány (feltéve, hogy az ízlésünk e téren hasonló.)

2008-09-02

Non plus ultra

A tojáshab a kókusz mellett a második nagy kedvencem, így Rákóczi túrós, a régen emlegetett főispánné remeke és pl. a non plus ultra bármikor befigyelhet. A kis lekvárt rejtő, tojáshabsipkával megkoronázott omlós sütemények méltán kapták a "felülmúlhatatlan" illetve "utolérhetetlen" jelentést hordozó nevet. Legalábbis az én ízlésem szerint. :)




Hozzávalók:


20 dkg liszt
20 dkg vaj
5 dkg kristály cukor
1 zacskó vaníliás cukor
2 tojássárgája
csipet só


A bevonathoz:
20 dkg porcukor
2 tojásfehérje
20 dkg baracklekvár
némi citromlé



Elkészítés:


1. A tészta hozzávalóiból omlós tésztát gyúrunk, de mindezt gyorsan, tehát nem gyúrkásszuk sokáig, éppen csak hogy ruganyos, egynemű tésztát kapjunk. Ezután folpack-ba csomagolva fél órára a hűtőbe tesszük.
2. Az idő elteltével vékonyra kinyújtjuk és apró pogácsaszaggatóval kiszúrjuk, majd tepsibe rakosgatjuk. Nem kell hézagot kihagyni az egyed lapok között, mert sülés közben nem nő meg, nem az a dolga.
3. A tojásfehérjét pici sóval keményebb habbá verjük, majd hozzáadjuk a porcukrot és a kevés citromlevet (kb. 1 ek.). Nem baj, ha a hab összeesik, a lényeg, hogy ne legyen se túl folyós, se túl kemény, hogy meg tudjon ülni a sütemények tetején.
4. Kiskanállal mindegyik lapocska közepére egy kevés habot pöttyintünk. (Ki kell tapasztalni, hogy hova és pontosan mennyit.)
5. 170°C-on kb. 10 prc alatt világos rózsaszínre sütjük.
6. Ha kihűlt, kettőt-kettőt lekvárral összeragasztunk úgy, hogy a hab kívül legyen.

Forrás: Horváth Ilona, Szakácskönyv)

2008-08-30

Fusilli al'quattro formaggi

Minimalisták "extra sajtos tészta"-ként is emlegethetik... :) Viccet félretéve ez a tészta messze-messze van a szimpla sajtos tésztától, és noha a fotó alapján ránézésre eléggé soványkának tűnhet, állítom: laktató. A szósz valami eszméletlenül finom és harmonikus ízű, arról nem is beszélve, hogy gyakorlatilag a tészta kifőzése alatt összedobható. Lusta, későnébredős hétvégékre rapidebédnek, vagy vizsgákkal terhelt időszakokra, amikor nincs idő az örömfőzésre, kiváló.




Hozzávalók:

40 dkg fusilli (azaz orsó) tészta
4 gerezd fokhagyma
10 dkg keményebb juhsajt
5 dkg parmezán (friss)
1 nagy marék friss bazsalikom, vagy ennek hiányában némi szárított
4 ek. olívaolaj
5 dkg gorgonzola
25 dkg mascarpone
3 dl főzőtejszín
só, bors, késhegynyi őrölt szerecsendió


Elkészítés:

1. A tésztát enyhén sós, lobogó vízben feltesszük főni. Míg fő, kiválóan elkészíthetjük a mártást.
2. A fokhagymát megpucoljuk, összezúzzuk és a forró olajba tesszük, mérsékelt tűzön megfonnyasztjuk. Mikor kész, lehúzzuk a tűzről.
3. Hozzáadjuk a lereszelt juhsajtot, és a lereszelt parmezánt, belemorzsoljuk a gorgonzolát, hozzáadjuk a mascarponét, végezetül a tejszínt. Jól elkeverjük és lassú lángon addig hevítjük, amíg a sajtok elolvadnak, utána elzárjuk alatta a lángot.
4. Mire mindezzel végzünk, a tészta is kifőtt. Én - praktikussági okokból - már rögtön a leszűrés előtt átettem a mártásba 1.5 merőkanállal a tészta főzővizéből. Ezután leszűrjük és a kiöblített lábosba visszazuttyantjuk a tésztát. Nyakonöntjük a mártással, kis lángon átforgatjuk és hozzáadjuk a felaprított friss bazsalikomot. Kevés frissen reszelt parmezán azért dukál hozzá.
Egyebekben szinte bármilyen sajtból készíthető, ami éppen akad otthon, a lényeg, hogy a négy fajta azért meglegyen. :)

(Forrás: Stahl Judit: Gyors olaszos tészták)

2008-08-23

Juhtúrós sztrapacska (VKF! XVIII.)

Ízbolygó remek kiírása arra sarkallta a gasztroblogger kollegákat, hogy túróval készülő étkeket alkossanak. Nekem rögtön a juhtúrós sztrapacska ugrott be, mint pályamű. Régebben már készítettem az alábbi recept szerint és akkor is nagyon finom volt, csak akkor még nem lett belőle post. Sztrapacskát készíteni nem ördöngősség, csak egy-két dolgot nem árt szem előtt tartani. Például azt - amit sok vendéglátóipari egység szem elől téveszt - hogy a sima nokedli jutúrós tejföllel nyakon öntve... nos az nem sztrapacska. :)


Érdekesség, hogy amit mi (tévesen) sztrapacskának hívunk, az a szlovákoknál valójában "brindzás galuska" (= bryndzové haluski) néven fut. A sztrapacska ott valójában savanyúkáposztával készül. :)





Hozzávalók egy rettenet adaghoz, kb. 8 főre:


A tésztához:
1.5 kg burgonya
1 egész tojás
60 dkg finomliszt
só, bors
2 ek. olaj

A krémhez:
75 dkg juhtúró
5 dl tejföl
4 gerezd fokhagyma
tálaláshoz ízlés szerint tejföl 50 dkg füstölt szalonna (nálam hagyományos érlelésű kolozsvári szalonna)



Elkészítés:

1. Először a tésztát készítjük el. A krumplit meghámozzuk, megmossuk, majd a kézireszelő legapróbb lyukán lereszeljük. (Csak így lesz igazán burgonya ízű a tészta, ami a sztrapacskánál nem hátrány, sőt! :) ) Hozzáadjuk a tojást, sót, borsot illetve apránként a lisztet. (Ha túl híg lenne, még adható hozzá kevés liszt.) Sűrű nokedlitésztát kell kapnunk.

2. Az olajat egy nagy serpenyőbe öntjük, hozzáadjuk a szalonnát és közepes lángon, kavargatva pörcösre pirítjuk. Ha kész a kiolvadt zsírral együtt átöntjük egy nagy keverőtálba. Jó nagy legyen, mert ebbe fogjuk összekeverni a már kifőtt tésztát.

3. A szalonnapörcök mellé tesszük a juhtúrót a tejföllel és elkeverjük. Mehet bele az áttört fokhagyma is, valamint bors. (A sós ízről már gondoskodik a szalonna és a juhtúró.)

4. Egy nagy lábosban enyhén sós vizet forralunk, ha már lobog, a tésztát 4-5 részletben kifőzzük azaz nokedliszaggatóval 4-5 adagban beleszaggatjuk. Ha a nokedlik felúsztak a víz felszínére, még két percig főzzük. Az egyes adagokat tésztaszűrővel kihalásszuk, jól lecsöpögtetjük és a juhtúrós keverékhez adjuk. Mehet az újabb adag tészta, míg el nem fogy.

5. A masszát egy 30x40 cm-es tepsibe simítjuk. Tálalás előtt a sütőt 200°C-ra melegítjük és a sztrapacskát 15-20 perc alatt átsütjük. (Ha másnap esszük, nem sütjük meg, hanem kihűlt állapotban a hűtőben várakoztatjuk.)

(Forrás: Stahl Judit Végre otthon c. könyve)

2008-08-22

Risotto

És igen! Végre eljutottam odáig, hogy risottot készítsek (igazi risotto rizsből). :) A risotto is bekerülhetne a Mumus kategóriába, elképzelni sem tudtam, hogy hogyan készíthet olyasvalaki autentikus olasz risottot anélkül, hogy olasz vér ne csergedezne az ereiben. Sokat olvastam már trükkökről, tippekről, de még nem kristályosodott ki bennem, hogyan is készül az IGAZI risotto. Van, aki szerint a hozzáadott fehérbornak is langyosnak kell lennie, van aki szerint ez nem lényeges. Van aki kavargat, van aki nem. Mindezek miatt halogattam is a dolgot és igazi "recept kijegyzetelős rákészülésbe" nem kezdtem bele. Aztán a szokásos pénteki bevásárlókörutam során kezembe akadt egy doboz Gallo Arborio risotto rizs... Rögtön kettő is velem jött. :) Az elkészítéskor a doboz hátoldalán található útmutatásokat követtem (mivel annyira váratlanul ért a dolog, hogy nem tudtam recepteket keresni a bloggerinak oldalain) és noha élek a gyanúperrel, hogy számos félrefordítás volt a mennyiségek terén, mégis finom lett.




Az alábbi recept valamelyest tekinthető alapreceptnek, ezt lehet még dúsítani mindenféle földi jóval. Nálam ez most csak natúr készült, a színe kedvéért valódi sáfrányt adtam még hozzá.


Hozzávalók:

320 gr arborio rizs
1 l alaplé (nálam a hétvégi húsleves maradéka)
1 közepes fej apróra vágott hagyma
40 g vaj (nem margarin) + 1 ek.
1 üveg (!) lanygos száraz fehérbor (nálam ez fél liternyit jelentett, sokalltam így is, mások 1-2 dl-t használnak)
frissen reszelt parmezán
só, bors, valódi sáfrány

Elkészítés:

1. Egy vastag fenekű lábosban megolvasztjuk a vajat, majd megpároljuk rajta a hagymát.

2. Hozzáadjuk a rizst (nem kell átmosni előtte) és addig kavargatjuk közepes lángon, amíg áttetszővé nem válik a széle, a belsejében egy fehéres pöttyel.

3. Hozzáadjuk a langyos-meleg bort és addig kavargatjuk, amíg el nem párolog. (Itt jegyezném meg, hogy ez az 5 dl bor soknak tűnt. Valószínűleg legközelebb az 1-2 dl bor mentén fogok haladni. Viszont el kell mondanom azt is, hogy nagyon finom lett így is a risotto, viszont a parmezán a végén nagyon sokat dobott rajta. Mondhatni csodálatosan kiegészítették egymást az ízek.)

4. Ha a bor elfőtt, merőkanalanként adagolunk hozzá a levesből. Egy kanál leves, keverés, kanál, keverés etc. Addig ismételjük ezt kanalanként, amíg felveszi a folyadékot.

5. Így főzzük még 18 percig, míg a rizs meg nem puhul, krémesen lágy nem lesz, de a rizsszemek közepe fogkemény (azaz al dente) marad.

6. Kb. 1 ek. vajat beleforgatunk, óvatosan sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a sáfrányt és mikor elzártuk alatta a tüzet, hozzáforgatjuk a frissen reszelt parmezánt. (A parmezán héját, ha megtartjuk, főzés közben a risottonkhoz adhatjuk, finom ízt ad neki.)


Ez csak egy egyszerű, mondhatni alapváltozat, van még mit fejlődnöm, tanulnom, tapasztalnom risotto készítés terén, de ez kezdetnek nagyon bíztató volt. Egyáltalán nem ördöngősség az elkészítése, még szórakoztató, kikapcsoló tevékenység is a folyamatos mer, kavar, mer kavar. Szerintem a risotto rizs elengedhetetlen kellék, nem hiszem, hogy hagyományos rizsből ugyanezt a hatást tudtam volna elérni.

Recept forrása a Riso gallo doboza illetve továbbiak a risogallo.co.uk oldalon.
A teljesség igénye nélkül további fortélyok és receptgyűjtemény itt és itt.

2008-08-20

Pizza

A saját készítésű pizzának varázsa van. Sokkal jobb, mint a bolti vagy a pizzeriákban kapható. Igaz, hogy egyszer már leégett a kézi robotgépem motorja a végső szakaszban... Nem kell megijedni, nem a tészta hibája volt, kifogástalan lett, csak ezeket a kis teljesítményű gépeket nem dagasztásra találták ki, még ha van is hozzájuk dagasztókar. Ezúttal megúszta a gép is és finom is lett.

Nem volt elég nagy méretű tepsim, így készítettem hagyományos méretű pizzákat, illetve az alább látható kis pizzákat is, amelyeket nagy méretű pogácsaszaggatóval méreteztem.




Hozzávalók:


1 kg finomliszt
2 csapott ek. só
1 ek. szárított oregano
1 tk. őrölt bors
2 tasak szárított élesztő
1/2 ek. kristálycukor
6 dl langyos víz
1/2 dl olívaolaj


Elkészítés:

1. A lisztet zacskóstul betesszük a mikróba, és a legalacsonyabb fokozaton 1-2 perc alatt meglangyosítjuk.
2. A lisztet egy nagy keverőtálba szitáljuk, hozzáadjuk a sót, az oreganot, és a borsot.

3. Egy másik tálba tesszük az élesztőt, a cukrot, majd hozáadjuk az olívaolajat, és a langyos vizet.
4. Ez utóbbihoz apránként hozzáadjuk a lisztes keveréket. Kézi robotgéppel türelmesen összedolgozzuk. Ha nagyjából egynemű, 6-7 percig dagasztjuk (inkább tovább dagasszuk, mint hogy korán hagyjuk abba.)

5. Ha megvagyunk, egy kiolajozott, mély tálba tesszük és tiszta konyharuhával lefedve meleg, de nem forró helyre tesszük kelni. Kb. 45 perc alatt a duplájára fog kelni. Ha szépen megkelt, 4 részre osztjuk (vagy ahányra akarjuk).

6. A sütőt 220°C-ra előmelegítjük, és a tepsiket kibéleljük sütőpapírral.
7. A tésztadarabkákat lisztezett deszkán 1 cm vastagra és tetszőleges méretűre, alakúra nyújtjuk. A tepsibe helyezzük. Újabb 15 percet pihentetjük, hogy kicsit újra megkeljen (ez lehet, hogy nem lesz látványos, de az sem baj).

8. Megkenjük pizzaszósszal (receptjét lásd lejjebb) és tetszőleges feltétet teszünk rá. Nálam ezekre most jutott füstölt tarja, cigánysonka, kukorica, lilahagyma, paprika, füstölt pizzamozarella, frissen reszelt parmezán, friss paradicsom... Persze nem egyszerre, hanem az egyikre egy variáció, a másikra másfajta feltét ment.

9. Kb. 20-25 percig sütjük. A széle ropogós, a belseje puha, egyszóval: tökéletes.

A pizzaszósz pedig így készül:
1 doboz (40 dkg) hámozottparadicsom konzervet, 2 kávéskanál oreganot, 2 áttört fokhagymagerezdet, 2 ek. olívaolajat, 1 ek. sürített paradicsomot és némi borsot a turmixgépbe pakolok, megnyomom a gombot és már kész is. (Só nem kell bele, mert azt majd a feltét adja hozzá a pizzához.)
(Mind a pizzatészta, mind a szósz forrása Stahl Judit Büntetlen örömök című könyve.)

2008-08-17

Kókuszmuffin

Abszolút villámsüti és abszolút kókuszos, ráadásul tojásfehérje gyilkos. Régóta megvolt már a korábban vásárolt kis zacskó kókusztejpor, csak még nem találtam ki mivé is váljon. Kapóra jött ez a recept. Engem a kókuszcsókra emlékeztet, csak jóval intenzívebb benne a kókusz íz és muffin formájú.

Hozzávalók 12 normál méretű muffinhoz:

7 dkg vaj

4 tojásfehérje

15 dkg porcukor

10 dkg kókusztejpor

10 dkg kókusreszelék

1 lime leve és héja

Elkészítés:

A sütőt 200°C-ra előmelegítjük és a muffintepsi mélyedéseit muffinpapírral kibéleljük.A vaja lassú tűzön megolvasztjuk és hagyjuk langyosra hűlni. Közben a tojásfehérjét lágy habbá verjük, a porcukrot egy külön tálban a kókusztejporral, a lime héjával és a kókuszreszelékkel összekeverjük, majd a habhoz forgatjuk. Hozzáadjuk a lime levét és a vajat.

Formába töltögetjük és 180°C-on kb. 20 percig sütjük.

(Forrás: Stahl Judit Gyorsan valami finomat c. könyve)

Kencefice II. - Padlizsánkrém

Nagyon szeretjük a padlizsánkrémet. Jól behűtve, roppanós pirítósra kenve mennyei étek. Persze a padlizsánkrém is megosztja a séfeket, ahány ház, annyi szokás: rengeteg elkészítési módozat ismeretes. Van aki rak bele parpürét, van aki nem. Nekem így a legfinomabb.





Hozzávalók:

3 nagyobb padlizsán
3 gerezd fokhagyma
kb. 2 dl paradicsompüré
só, bors
olívaolaj


Elkészítés:
A padlizsánokat megmossuk, és egy tepsibe letesszük. Kb. fél liter vizet öntünk mellé, amit pótolunk, ha sültében elpárologna. 200°C-on, kb. 1-1.5 óra alatt sül meg.
Közben egy nagy fej hagymát és 3 gerezd áttört fokhagymát kvés olívaolajon, kevés sóval megpárolunk.
A megsült padlizsánokat ketté vágjuk, belsejét kikaparjuk (én a magházat kiszedem). A padlizsán húsát sóval, borssal, a hagymákkal és a paradicsompürével kissé összeturmixoljuk.
Jól behűtve az igazi.
(Nővérem receptje.)

Kencefice I. - Tojáskrém

Ezt a receptet Anánál találtam és azóta is rendszeresen készítem. Ha nincs otthon teavaj vagy a megadott mennyiségnél kevesebb van, akkor 1-2 kanál tejfölt szoktam beletenni (mint a képen látható kencébe) és úgy is nagyon finom, csak hígabb.


Hozzávalók:

10 db keményre főtt tojás
1 nagy tubus majonéz
4 ek dijoni mustár
5 dkg vaj
1 csomag újhagyma, vagy egy nagy fej lilahagyma
1 csokor petrezselyem
őrölt bors
1/2 tk só
metélőhagyma

Turmixgépbe zuttyantom az egészet és röviden összeturmixolom. Jól behűtve a legfinomabb.

Réteges hús

Az alábbi étek tipikusan gyors étel és igazából semmi extra nincsen benne, mégis nagyon finom. Nővéreméknél Balcsin készült, többgenerációs (dédmamától az unokáig) kooperációban.




Hozzávalók két közepes tepsihez:

70 dkg sertéscomb (szeletben)
2 kg burgonya
5 nagyobb fej paradicsom (felkockázva)
5 közepes édes paprika (felkockázva)
5 közepes fej vöröshagyma (durvára vágva)
Só, bors, ízlés szerinti fűszerek a húshoz (nálam ld. az alábbi keveréket)
tej az öntözéshez
vaj a tetejére és a tepsi kikenéséhez
némi reszelt sajt a tetejére



Elkészítés:

A húst leöblítjük, zsírosabb széleit levágjuk, vékonyra kiklopfoljuk. Egy kis üvegben két zacskó húsfűszersót (pl. grill fűszer, sertésflekken fűszersó) borssal, fokhagymaporral, metélőhagymával, petrezselyemmel összekeverünk és húsokat befűszerezzük vele.
Két közepes tepsit kivajazunk. A burgonyát meghámozzuk, 1 cm vastagra felkarikázzuk. A tepsikbe fektetjük a burgonyaszeleteket, majd a húst egyenletesen elosztjuk a két tepsiben. Megszórjuk először a hagymával, majd a paprikával, végül a paradicsommal. A maradék burgonyával teljesen befedjük, ha szükséges óvatosan sózzuk. Tepsinként kb. 6 kávéskanálnyi vajat elosztunk. Annyi tejjel meglocsoljuk, hogy ha a tepsit megdöntjük, a végében látszódjon a tej. Alufóliával lefedjük és előmelegített sütőben 200°C-on, kb. 1 óra – 1 óra 20 percig sütjük. Hústűvel ellenőrizzük, hogy a hús és a burgonya megpuhult-e. Ha igen, az alufóliát levesszük, reszelt sajttal megszórjuk és rápirítjuk.