Lebbencsleves...

... avagy amikor a Nagyi életet ment.

Van az úgy, hogy az ember lányának megfájdul a torka és igencsak maródi. Feje fáj, húz is, láza megy fel. Érzi, hogy baj lesz ebből, de a munkát választja pihenés helyett.

Van az úgy, hogy az ember lányának a gonosz vírus/baci a légcsövét, sőt az egész "berendezését" megtámadja, így már másnap meg sem tud nyikkanni, hangja egy szál se, fáj az egész légcsöve légvételkor, köhögéskor különösen, így nem is álmodik a munkába menetelről (nagy szó!), úgy dönt - persze Tőle kell azért a gyenge erőszak :) - nem lesz ő ma a munka hőse, inkább kikúrálja magát. Irány az orvos, recept, gyógyszer. Igen ám, csak kedve, ereje főzni nincs, gyógyító meleg leveskét, amit ilyenkor kell.

Van az úgy, hogy ilyenkor a Nagyi életet ment. Miután közel 81 évesen, 3 dédunoka pesztonkálásából hazaér, sürög-forog, "mitennél-lebencslevest" kérdés felelet elhangzik és íme:

Lebbencsleves még ilyen jól sosem esett. :)

Egyébként Anyukám is hasonló szinteken bír életet menteni. Hiába, ez egy ilyen család...

A leves az alábbi recept szerint reprodukálható, bár attól lesz igazán életmentő, ha szívvel-lélekkel és nagy szeretettel készül.

Hozzávalók:
15 dkg lebbencstészta
5 dkg füstölt szalonna
40 dkg burgonya
1 fej vöröshagyma
1/2 paprika
1 db paradicsom
zeller zöldje
pirospaprika
só

Elkészítés:

1. A szalonnát kockákra vágva zsírjára sütjük, majd félretesszük. (Én nem szeretem a benne főtt szalonnát, nekem olyan "rugós" lesz így, ezért a pörc másként folytatja pályafutását.)

2. A szalonna zsírján a nagyobb darabokra összetört lebbencstésztát (vagy készen vásárolt kockatésztát) és a hagymát a zsíron megpirítunk.

3. Ha kész, a tűzről lehúzva (hogy nehogy megkeseredjen) pirospaprikával megszórjuk.

4. Meleg vízzel felengedjük és kockára vagy karikára vágott burgonyával, nagyobb kockára vágott paradicsommal és paprikával, a zellert is mellé dobva, együtt lassú tűzön puhára főzzük.