A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Aprósütemény. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Aprósütemény. Összes bejegyzés megjelenítése

2008-12-30

Hókifli

A hókifli is az egyik lehető leghagyományosabb karácsonyi édesség, legalábbis ami a mi családunkat illeti. Most mégis csak Karácsony után készült el, a nagy munkahelyi hajtásnak köszönhetően...


Az alább közölt receptre Sütis néne oldalán bukkantam rá, de eredetileg E.Margit vagy talán Limara indította útjára. Nagyon finom, könnyű tészta lesz belőle, ami jól kezelhető és akár előző nap is előkészíthető, másnap meg már csak nyújtani, tölteni és formázni kell. Nálunk most baracklekvárosak készültek, mivel dióból és mákból bőőőven jutott a beiglibe... :)





Hozzávalók:


50 dkg rétesliszt
25 dkg margarin
2 dl tejföl
csipet só
1 ek. porcukor
1 csomag bourbon vaníliás cukor (vagy ha van házi vaníliás cukor, az a legjobb)
2 dkg friss élesztő
kb. 0,5 dl tej

Elkészítés:


1. Az élesztőt a langyos, cukros (1 mokkáskanál) tejben meleg, de nem forró helyen felfuttatjuk.

2. A lisztben tenyerünk között elmorzsoljuk a margarint, majd a többi hozzávalóval rugalmas tésztát gyúrunk belőle. Ha a tészta esetleg nem állna össze, egy kevés langyos tejet lehet még hozzá tenni, míg kellően jól gyúrható, könnyű tésztát nem kapunk.

3. Két gombócba vesszük, és letakarva szobahőmérsékleten legalább 30 percig pihentetjük. (Akár folpack-ba is csomagolhatjuk és úgy eláll másnapig akár.)

4. Kb. 3 mm vastagságúra nyújtjuk, a legnagyobb pogácsaszaggatónkkal köröket szaggatunk belőle, majd kedvünk szerinti töltelékkel megtöltjük. Feltekerjük, kifliket hajtunk belőlük.

5. Sütőpapírral kibélelt tepsin, előmelegített 180 °C-os sütőben, kb. 15 percig sütjük, és még melegen vaníliás porcukorba forgatjuk.

Töltelék variációk: dió, mák, gesztenye, túró.

2008-12-13

A tökéletes karácsonyi mézes (Piernik)

Kedves Olvasóim! Ez a hagyományos lengyel mézes sütemény gasztrobloggerságom csúcsa! :) Olyan, ahogyan a nagykönyvben meg vagyon írva. Gyakorlatilag ezt a mézest kerestem eddig. :)

Nem kell elrettenni a hozzávalók láttán, ugyan mennyiségre tetemes és igen sokféle, de a tésztából kétféle sütemény sül ki és rengeteg lesz belőle.




A receptet Tyúkanyótól tanultam és a recept teljesen autentikus, egyenesen Tyúkanyó lengyel kapcsolataiból eredeztethető. Ennek köszönhetően reményeim szerint lesz még itt bigos (a lengyel "székelykáposzta") és barscs (orosz céklaleves) levesbetétként pedig pierog.

Az elkészítése tulajdonképpen nem veszedelmesen nehéz, inkább csak hosszadalmas. Így jó, ha több napra ütemezzük a munkálatokat: első nap összeállítjuk a tésztát, másnap kisütjük, harmadnap pedig díszítjük. Így nem kapunk idegösszeroppanást a kapkodásban és nem úgy járunk a nap végére, mint egy anyóka (mivel mindegyik figura egy szuszra való feldíszítése nem kis munka és görnyedés).


Jó, ha Karácsony előtt legalább 1 héttel elkészítjük, mert akkor a premier előtt van ideje egy pléhdobozban puhulni (bár nekem így is puha, de azért nem fog ártani neki a pihenés).



Hozzávalók egy nagy adaghoz:

75 dkg méz
25 dkg igazi vaj
25 dkg margarin
10 tojás
0.5 kg kristálycukor
1 kis bögre (kb. 2 dl kristálycukor karamellizálva)
10 dkg kakaó
2 csomag őrölt szegfűszeg
3 csomag őrölt fahéj
20 dkg aprószemű mazsola
1 csomag szalalkáli (2 ek.)
10 dkg kandírozott narancshéj
1.5 dl erős feketekávé
2 kg liszt

a díszítéshez:
- 0.5 kg diófél
- szilvalekvár
- díszítő cukrok (színes, étcsokis, vagy jégcukor)
- étcsokoládé, rumaroma, cukrozatlan kakaópor és cukor összeolvasztásából csokimáz

Elkészítés:

1. A mézet egy nagyobb lábasba töltjük és lassú tűzön melegíteni kezdjük. Amikor már meleg a méz, apránként hozzáadjuk a cukrot, a cukrozatlan kakaóport, a szegfűszeget, a fahéjat, a mazsolát, a kandírozott narancshéjat, a margarint és a vajat. Jól elvegyítjük.

2. A bögre cukrot lassú tűzön karamellizáljuk, majd a mézes kevercshez adjuk. Hozzáadjuk a kávét is, jól elkevergetjük. Kihűtjük (legalább langyosra).

3. Amint kihűlt, egyenként jól elkeverjük benne a tojásokat.

4. 1 kg lisztet a szalalkálival összekeverjük és apránként a mézes masszához adjuk. Jól el kell dolgozni! Az utolsó (azaz a második) kiló lisztet óvatosan adjuk hozzá, nem biztos, hogy kell bele az egész. Akkor jó, ha a gyúrás eredményeképpen a tésztánk szép fényes, nem baj ha kicsit ragadós még. Akkor hagyjuk abba a liszt hozzáadását, amikor már szépen összeállt a tészta és jó rugalmas, de még adnánk hozzá egy picit (ez az utolsó adag liszt már nem kell bele). A tésztát egy napot, de legalább egy éjszakát szobahőmérsékleten (!) pihentetjük, alufóliával alaposan letakarva, hogy ne száradjon ki.

5. Másnap a tésztából kétféle süteményt sütünk. Egy tetszőleges méretű tepsit (nálam 35x20 cm-est) sütőpapírral kibélelünk. A tészta egyik felét 2 cm vastagra nyújtjuk és a tesibe helyezzük (a nyújtásnál csínján bánjuk a lisztezéssel, nehogy túl kemény legyen a végére a tészta). 180 fokon 30-35 percig sütjük (tűpróba, különösen a belsejénél!), szépen fel fog jönni sütés közben. Ha kisült és kihűlt, a tepsi hosszabbik végére merőlegesen elfelezzük egyszer, majd a két darabot elfelezzük külön-külön is lapjával. A lapok közé lekvárt kenünk, a másik lapot a tetejére illesztjük és alufóliába jó szorosan becsavarjuk, egy napot pihentetjük (vagy kettőt). Másnap kis kockákra vágjuk. Olvasztott csokiba mártjuk minden oldalát, a tetejébe fél diót nyomunk. Ez a süti kész is.

6. A tészta másik feléből pedig tetszés szerinti alakokat szaggatunk. Ehhez és nyújtás előtt, ha ragadósnak bizonyul még, a deszkát belisztezzük (de csak módjával!) és kb. 3-4 mm vastagságúra nyújtjuk, majd kiszaggatjuk. Sütőpapírral bélelt lapos tepsibe tesszük és 150 fokon 8-10 percig sütjük, hogy éppen megszilárduljon. Akkor jó, ha a darabkákat megfordítva már szilárd az aljuk, de a tetejüket ha megnyomjuk, még puha. Nem szabad túlsütni, kiszárítani. Az első tepsi után hamar belejövünk.

7. Ha kihűlt, a tepsiről leszedegetjük és olvasztott csokiba mártjuk vagy cukormázzal díszítjük, vagy ahogy jólesik. Magában is finom.

(Az olvasztott csoki készülhet teljesen étcsokiból is, de takarékosabb, ha táblánként 2 ek. cukrozatlan kakaóport és 2 ek. porcukrot hozzáadunk annyi tejjel, hogy még sűrű legyen.)

2008-12-02

Linzer sütemény

A bolti változatot nevezhetnénk nyugodtan "gépzsíros sütinek", a benne levő lekvár-szerűség miatt is. :) Ez viszont nagyon finom. Karácsonykor szerintem elengedhetetlen az aprósütemények körében. Nővérem gyerkőcei nagyon szeretik, különösen a Keresztfiam nagy kedvence. Tulajdonképpen az ő kedvükre készült a hétvégén, amikoris mézeskalács házikót gyártottunk az adventi készülődés jegyében (recept és fotó később).




Hozzávalók:



50 dkg finom liszt
25 dkg margarin/vaj
13 dkg porcukor
1 csomag vaníliás cukor
1 tojás sárgája
2 evőkanál hideg víz
1 citrom reszelt héja
1ek. citromlé


ízlés szerinti lekvár a ragasztgatáshoz (pl. barack, meggy, málna vagy valami pikáns lekvár)
porcukor a szóráshoz


Elkészítés:


1. Lisztet, cukrot, vaníliás cukrot és a margarint/vajat összekeverjük robotgéppel vagy kézzel elmorzsoljuk. Hozzáadjuk a reszelt citromhéjat, a tojássárgáját, a vizet és a citromlevet. Addig gyúrjuk, amíg össze nem áll jó kis rugalmas tésztává. (Nyugalom, előbb-utóbb összeáll, ha végképp' nem menne, akkor igény szerint egy kis folyadékot (citromlé vagy víz) vagy lisztet adhatunk hozzá.) Folpack-ba csomagolva kb. fél órára a hűtőbe tesszük, de maradhat egy napot is akár.
2. Egy nagyobb tepsit sütőpapírral kibélelünk. A tésztát lisztezett deszkán kb. 3-4 mm vastagságúra nyújtjuk. Kiszúró formákkal kis alakzatokat szaggatunk belőle, a kis alakzatok felét pedig középen is kilyuggatjuk. (Ehhez a Nagyim kölcsönadta a kerámiagyűszűjét, de a legenda szerint vannak középen lukas szaggató formák - na ilyen kellene nekem... :) )
3. A sütőt előmelegítjük 170°C-ra és a tepsibe rakosgatott formácskákat kb. 5-7 percig sütjük. Vigyázzunk, hogy ne süssük túl, mert akkor könnyen kemény lehet a tészta.
4. Ha kihűlt, a teli lapocskák közepét lekvárral megkenjük (kb. fél kiskanálnyi, de persze ez a sütink méretétől is függ), majd a lukas tetejét kissé rányomjuk. Mikor végeztünk a ragasztgatással, porcukorral meghintjük. Kész is.