2008-07-26

Vaníliás túrókrémben sült baracktorta

Hétvégén nővéreméknél tanyázunk a Balcsi partján, ahol mindenféle finomságot szoktunk szabadtűzön sütni-főzni. Szokás szerint bevállaltam az édességkészítést, és ezzel az aktuális finomsággal készültem. Már sülés közben is isteni illatokat árasztott és az íze is nagyon finom.



Hozzávalók:

A tésztához:
1 cs. sütőpor
csipet só
25 dkg finomliszt
8 dkg kristálycukor
1 csomag vaníliás cukor
17 dkg vaj/margarin
1 tojás
1 citrom leve

A tésztára:
5 dkg mandula vagy dió durvára vágva (nálam szeletelt mandulabél)
kb. 60 dkg keményebb húsú őszi - és sárgabarack vegyesen

A túrókrémhez:
75 dkg tehéntúró
3 ek. finomliszt
1 cs. főzős vaníliapuding
20 dkg kristálycukor
1 cs. vaníliás cukor
3 tojás
1 tojásfehérje
7 dkg vaj/margarin
1 citrom héja
a forma kikenéséhez vaj és liszt, a torta lekenéséhez 1 tojássárga és 2 ek. tej
a tetejére porcukor és barack


Elkészítés:

1. Egy kapcsos tortaformát kivajazunk, majd kilisztezünk. A sütőt kb. 160°C-ra előmelegítjük.

2. A tésztát készítjük el először. Ehhez a cukrokat a tojással habosra keverjük, majd hozzáadjuk a puha vajat, jól elkeverjük. A lisztet a sütőporral elvegyítjük és a vajas keverékkel jól eldolgozzuk, kézzel egyszerűbb.

3. A masszát a kivajazott, kilisztezett formába tesszük és a tésztát belenyomkodjuk. Megszórjuk a mandulabéllel.

4. A barackokat meghámozzuk és negyedekbe vágjuk (vagy kisebb szeletekre). Üreged felükkel lefelé a tésztára rendezzük.

5. Ezután összeállítjuk a túrótölteléket. A túrót áttörjük, és a liszttel, a pudingporral, a cukrokkal, a tojással, a tojásfehérjével és a puha vajjal krémesre keverjük, frissen reszelt citromhéjjal ízesítjük. A krémet egyenletesen a barackok tetejére simítjuk.

6. A tojássárgáját a tejjel összekevejük és a torta tetejét lekenjük vele.

7. Mehet a sütőbe, ahol 160°C-on (légkeverésesben 150°C-on) kb. 1 óra 20 percen át sütjük. A tepsiben hagyjuk kihűlni és ízlés szerint vékonyan porcukrozzuk a tetejét, illetve barackgerezdekkel díszítjük.

(Forrás: Príma Konyha Magazin 2008 augusztusi száma, kis módosításokkal)

2008-07-22

Krémes spenótfőzelék

Kiskoromban a sóskáért rajongtam, szinte minden nap követeltem a „sóskaszósz” adagomat. Később fordult a kocka, a spenót lett a kedvenc és a sóska kiesett a pikszisből. Ma már mindkettőt szívesen eszem, de mostanában a spenótot különösen kívánom, így múltkor friss spenótot vettem a piacon. Egy részéből spenótsaláta lett, a maradékból pedig pont kifért egy nagyobb adag főzelék.



Hozzávalók 1 nagyobb adaghoz:

25 dkg friss spenót vagy 25 dkg mirelit (felengedve, lecsöpögtetve)
2,5 dl főzőtejszín
1 szikkadt zsemle (de ha nem szikkadt, az sem nagy baj)
tej a zsemle áztatásához
só, bors
2 nagyobb gerezd fokhagyma

Elkészítés:

A friss spenótleveleket 3-4 vízben átmossuk, öblögetjük, a vastagabb száraktól megszabadítjuk. Annyi vízben, hogy pont ellepje, feltesszük főni és csendesen gyöngyöztetjük kb. 20 percig. (Mirelit spenótnál ez a művelet elmarad.) Közben a zsemlét annyi tejbe áztatjuk, amennyit felvesz, ergo addig töltögetjük rá a tejet, amíg magába szívja. A lényeg, hogy megpuhuljon. Ha a spenót kész, leszűrjük és egy lábosba tesszük. Mehet bele az áttört fokhagyma, a kinyomkodott zsemle és a zsemléből visszamaradt tej, ízlés szerint só és bors. Botmixerrel pépesítjük, hogy teljesen homogén legyen. Hozzáadjuk a főzőtejszínt és közepes lángon kevergetve felforraljuk. Annyi tejet öntünk hozzá, hogy a kívánt állagot kapjuk (van, aki hígabban és van, aki sűrűbben szereti).

Nekem főtt tojással a legfinomabb, de van aki a bundás kenyérre, vagy a tükörtojásra esküszik.

2008-07-20

VKF! XVII. - Saláta bár

Dolce Vita felhívására elkezdtem töprengeni mi is a kedvenc salátám. Sajnos kevés salátát eszünk, kevesebbet, mint amennyit kellene. Régóta készültem megkóstolni Stahl Judit juhsajtos meleg vargányasalátátját illetve a spenótot nyersen. Így történt, hogy most nem a kedvencemet, hanem két egyszerű kísérletet publikálok. Íme.

Meleg vargányasaláta juhsajttal

Hozzávalók:

40 dkg friss vargánya gomba

2 gerezd fokhagyma

1 cs. petrezselyem

3 ek. olíva

só, bors

10 dkg juhsajt

Elkészítés:

A vargányát nem mosom meg, hanem nedves konyharuhával megtisztogatom és fél centi vastagra szeletelem.Fokhagymát megpucolva felaprítom, a petrezselymet apróra vágom. Az olajat felhevítem egy serpenyőben, majd a fokhagymát megpárolom. Hozzáadom a gombaszeleteket, némis só és bors kíséretében, és kevergetve addig párolom, míg a levét el nem főtte (szinte nem is eresztett levet, nem úgy, mint a csiperke szokott). Közben a juhsajtot megreszelem és próbálom magam visszafogni, hogy ne kebelezzem be egyben. A kész gombához vegyítem a petrezselyemmel együtt és már esszük is. Isteni finom, omlós, erdőízű salátát kapunk!

(Az eredeti recept a végén ad hozzá egy kanál fehérborecetet, én ezt elhagytam.)

Spenótsaláta

Mi tagadás a spenótót eddig én csak főzelékben, maximum lasagne töltelékként ismertem, nyersen el sem tudtam képzelni a fogyasztását. Csalódást nem okozott sőt! (Lentebb információk olvashatóak a spenót jótékony hatásáról.)

Hozzávalók:

25 dkg friss spenót

1 nagyobb fej lilahagyma

4 főtt tojás

balzsamecet

Elkészítése:

Nagyon egyszerű. A spenótót háromszor-négyszer átmossuk, konyharuhával leitatjuk róla a felesleges nedvességet, majd egy nagyobb tálba tépkedjük. A tojásokat összeaprítjuk vagy lereszeljük, a lilahagymával ugyanígy teszünk. Az egészet összeforgatjuk, fogyasztás előtt a saját adagunkat balzsamecettel kissé meglocsoljuk.

Újabban kényszeresen eszem a spenótot főzeléknek, annyira kívánom, hogy szinte napokig csak az motoszkál a fejemben, hogy spenótfőzeléket kellene enni. :) Nővérem - akinek szakmája a táplálkozástudomány - biztos azt mondaná erre, hogy valami hiányzik a szervezetemből, ami a spenótban megvan. No, ezzel az adag salátával biztos pótoltam.

További információk a Házipatika oldaláról, hogy a spenót milyen értékes zöldségünk: "A spenót könnyen elkészíthető, jól emészthető, kalóriában szegény, ellenben vitaminokban antioxidánsokban gazdag. Az egyik legmagasabb K-vitamin tartalmú zöldségünk. A spenótot sokan azért fogyasztják, mert a gyomor-működést serkenti. A spenót sok luteint, természetes karotinoidot tartalmaz, de gazdag flavonoidokban, karotinoidokban, klorofillban és folsavban is.
A tápértéke mellett sok oxálsavat is tartalmaz, amely vesekőképződésre hajlamos vegyület, de ismeretes emésztésserkentő és vastagbéltisztító hatása is. Az oxálsav tartalmának köszönhető elősegíti a bélmozgást és ezáltal nagymértékben befolyásolja az emésztés gyorsaságát. A spenót kiváló antioxidáns, bioaktív összetevői erősítik az immunrendszert.A spenót ideális fogyasztása az lenne, ha nem főznénk, mert sok benne az oxálsav. Ha a spenótot megfőzzük, akkor a szervetlenné váló ásványi anyagok kőlerakódást okozhatnak, ezért nagy mennyiségben nem ajánlott fogyasztani. Nyersen fogyasztva nem képződik lerakódás a szervezetben, sőt az oxálsav meggátolja a vesében és a húgyutakban a kőképződést."

Ilyen hírek hallatán sűrűben elő fog fordulni az asztalunkon.

Források:

vargányasaláta - Stahl Judit Gyorsan, valami finomat c. könyve

spenótsaláta