2007-05-24

Nyári tervek

Házi Istennőnk volt oly' kedves és megdobott egy hógolyóval, ami ebben a nyári melegben kiváltképp' jólesik. Lássuk miket tervezek a nyárra gasztro szempontból...
Terveim, na azok vannak, úgyhogy hosszú poszt lesz ez... Általában a munkahelyi körülményeim és a vizsgáim miatt ezek csak tervek maradnak, na de majd idén!! Próbálom csoportokba szedni, témakörök szerint.
1. főzés, sütés
  • Minden évben befőzök, de eddig csak lekvárokat tettem el télire. Nővérem gyerkőcei, kis keresztfiam és tesói annyira imádják, hogy kórusban szokták követelni, ha kifogytak a készleteik. (Most jut eszembe, hogy be is ígértem nekik utánpótlást, ezúton is bocs Zizó a slendriánságért. Igyekszem... :)) Tavaly a baracklekvár eltevése kicsit kapkodósra sikerült (annyira nem volt időm, hogy már majdnem összerohadt a gondosan beszerzett barack), de végül csak elkészült. A baracklekvár az tehát kötelező, én vagyok a család hivatalos beszállítója, felelősségteljes feladat... :) Volt, hogy szereztünk feketeribizlit, 10 kilót, na azt ne tudjátok meg... Isteni lett a lekvár és megérte tényleg, de akkor megfogadtam, hogy én többet soha nem fogom egyenként csippentgetni, csumázgatni, passzírozgatni az apró kis bogyókat... Azért ha valakinek van jó lelőhelye idén, megfontolom a dolgot... :D Egyébként tervezek savanyúságokat eltenni a télre (kovászos uborkát, csalamádét, ecetes paradicsomot, darált paprikát, lecsót). Remélem, az aggasztó mezőgazdasági előrejelzések ellenére azért lesz mit befőzni... :(
  • Tervezem továbbá, hogy rendszeresen fogok főzni. De tényleg. Akár este 10-kor is. Mert hát nagyon szeretek főzni... és különben is: mi lesz így a blogommal? :)
  • És minimálisan minden vasárnap fogok sütni. Olyan igazi ráérős vasárnapi sütit... olyan nagymamásat... Ez persze nem zárja ki azt, hogy hétközben is legyen valami "édes kis semmiség"...
  • Végigfőzöm a párom kedvenc ételeit. Khm... leginkább húsételekről beszélek természetesen. Merthogy ő Ragadozó... És végülis az embernek azért vannak metszőfogai, hogy húst rágjon vele és nem azért, hogy "nyúlkaját" egyen, igaz?! :D
  • Elmegyünk egy igazi piknikre, igazi piknik kajákkal és barátokat is viszünk.
  • Több italt kotyvasztok, akár alkoholosat is, hogy kitörjünk az ásványvíz/tea/rostos üditő triumvirátus bűvköréből. Annyi jó lé van a világon, miért nem készítek akkor?! (Egyébként eddig nem volt semmilyen kávéfőzőm, de tegnap beszereztem egy igazi szarvasi kotyogót. Ezzel lehet sokak szerint a világ legjobb kávéját főzni és tényleg... Nem egyszerű a cucc... Nem titkolt szándékom, hogy a páromat majd ezzel fogom ébreszteni reggelente. A párom egyébként sok tejjel issza a kávét és cukorral, tehát nem köti be magának intravénásan a feketét. Éppen ezért meggyőződésem (de ezt annyira nem mondom neki, nehogy megsértődjön), hogy a kávé nála leginkább csak "placebo" hatással bír, de a tudat, hogy kávézott mindig felébreszti... :D
  • Nemzetközi viszonylatokba tekintek a hozzávalók terén.

Az alábbi két pontot ajánlom azon kedves ismerőseimnek, rokonaimnak, szeretteimnek, akik nyári név - és születésnapomon meg kívánnak lepni valamivel... :-D

2. kütyü
  • Az előző posztban írtam, hogy jövő héten - ha minden jól megy - fondü tulajdonossá avanzsálok.
  • Ezen kívül idén nyáron - drága bloggertársaim ínycsiklandó fagyireceptjeinek nyomására - szeretnék egy fagyigépet. Anyukámnak is van és isteni dolgokat alkot vele (már amikor alkot, mert mostanában nemigen használja, szóval lehet, hogy egyszerűen az övét kellene lenyúlnom egy kis időre...? :D ). A problémám az az, hogy sajnos elég pici a mélyhűtőm, el tudjátok képzelni, az a hagyományos hűtő, ami két ajtós, ebből a felső kisebb doboz a mélyhűtő és csak két polccal rendelkezik. Ebbe nem tudom, hogy tudnám beleszuszakolni a fagyigép tartályát... Bár végülis nyár van és fagyin élni (muszájból, mivel más nem fér már be a hűtőbe) JÓÓÓ! :D
3. könyv
  • Remélem megjelenik végre a Nigella kötet 3. része...
  • Jamie Olivertől is szeretnék pár könyvet. Gyakorlatilag az összeset. De fontossági sorrendben a megjelenésüktől visszafelé haladva szeretném beszerezni őket.
  • És Stahl kötetből is ígértek idén nyárra három újat...
4. utazás
  • Ahova utazunk idén, ott szeretnék gasztrojegyzeteket készíteni, hogy mit esznek a helyiek, hogyan eszik, mi mit ettünk ott. Esetleg helyi gasztro szakirodalom velem jön haza... :)

Most így hirtelen "csak ennyi" jutott eszembe, de biztos lenne még mit írnom. Sokan megkapták már, nem is tudom követni, de remélem ezúttal nem duplikálok "dobálózás" közben: átadnám a szót Zsunak és Zsófinak.

2007-05-23

Közérdekű közlemény

2007. május 29. napján (kedden) 19.00 óra és 22.00 óra között _csak_ a budaörsi IKEÁ-ban a fondü szett 9.990- Ft helyett csak 4.990- Ft.
További infók és akciók itt!
Én már régóta vágyom egyre, így ennyi pengőért be is szerzem. Amennyit mostanság dolgozom, jó eséllyel zárás előtt még oda is érek... :)

2007-05-18

Parmezános-kurkumás spárgaszósz

Ahhoz képest, hogy saját bevallásom szerint is "tészta-mán" vagyok, nem is publikáltam még tészta receptet... (Hát ezen a jövőben változtatni kell!) És mivel volt otthon egy csomó spárga, nem volt kérdés, hogy valahogy mihamarább el kell készíteni. Lehetőleg úgy, hogy önmagában megálljon, ne kelljen mellé főfogást összerakni, a spárga maga legyen a főfogás.
Kurkumával még sosem főztem, de múltkor vettem egy csomaggal és most kipróbáltam, nagyon megtetszett. Nagyon szép színt ad az ételnek és finom is. Szerintem a spárgához is kiválóan passzol.
Az alábbi szósz szerintem kiválóan passzol tésztához is, rizshez is. Így készül.
Hozzávalók:
egy csomag spárga
3 dl főzőtejszín
5 ek. tejföl
5 dkg vaj
só, bors, kurkuma
Elkészítés:
A spárgát a szokásos módon készítem elő, kis darabokra vágom és vajon - fedő alatt - puhára párolom. (Ha szükséges, egy kis vizet is teszek alá). Főzőtejszínt és a tejfölt hozzáadom, fűszerezem, egyet rottyantok rajta és kész is. Tésztával, vagy rizzsel kiváló rapid étel.
(A spárgákat Mamma útmutatója alapján készítettem elő. A receptet a Nélkülözhetetlen vegetariánus szakácskönyv tagliatelle tejszínes spárgával című receptje ihlette. Az eredeti recept zöldfűszerekkel machinál, plusz nem rak bele tejfölt.)
Kép itt is lesz, csak kicsit később...

Karalábéfőzelék

Itt a karalábészezon! Igaz már jó ideje, de csak most lendültem bele (így a végére...). No meg a spárga-szezon. Meg az eper. Szóval egy csomó finomság! Irány a piac!! :)

Hozzávalók:

2 nagyobb zsenge karalábé
3 dl főzőtejszín
2 ek. tejföl
1 ek. liszt
só, bors, petrezselyem

A karalábékat meghámozzuk, fás részét levágjuk (ha van neki), kis kockákra felvágjuk. Annyi sós vízben, hogy pont ellepje, feltesszük főni és fedő alatt puhára főzzük. A tejfölt a tejszínnel és a liszttel csomómentesre elkeverjük és a főzeléket vele behabarjuk (a zöldbabfőzeléknél már ismertetett "hozzámelegítős" módszerrel). Egyet rottyantunk rajta, ha kell utánaízesítjük és a petrezselymet hozzáadjuk.
(Fotó is lesz, csak kicsit később!)

2007-05-09

Hógolyó

Kicsi Vútól kaptam Ági kérdéseit, köszönet érte!

Mi alapján főzök, hol találok inspirációt?


Kicsivúhoz hasonlóan engem is a gasztroblogok inspirálnak mostanában a legjobban, de nagyon szeretem a főzős műsorokat is, ezekről azonban - idő hiányában - szinte mindig lemaradok, így ezt csak idézőjelben mondom. Ahogy azt már korábban is írtam, mostanában az egyszerű ízekre vágyom. Sajnos a főzés terén nemzetközi viszonylatokkal amúgy sem nagyon rendelkezem, az indiai, thai, és egyéb egzotikum kimarad a repertoáromból.
Rengeteg recept magazinom van, és mindegyikkel valahogy úgy vagyok, hogy amikor megveszem, borzasztó lelkesen veszem számba, hogy mi mindent fogok belőle elkészíteni, de aztán mégsem lesz belőle semmi...
Szakácskönyveim száma szépen gyarapszik, de bőven van még belőlük mit kipróbálni.

Ragaszkodom-e a receptek minden betűjéhez?


Általában precíz vagyok, és idegesít, ha nem tudom - egy amúgy mellőzhető hozzávaló hiánya miatt mondjuk - pont úgy elkészíteni az adott receptet, mint ahogy le vagyon írva. Ezért olyan recepteket szoktam kipróbálni, amihez minden képesség rendelkezésre áll. Ha nem válik be úgy az adott recept, álalában el is megy a kedvem tőle. Legalábbis eddig még nem volt rá példa, hogy kudarc után még egyszer elővettem volna az adott leírást. (Összefügghet ez azzal, hogy van egy furcsa tulajdonságom: "ismétlés-fóbiám" van. Már az egyetemen is utáltam a már egyszer megtanult anyagot újra elővenni ismétlés céljából, de ugyanígy járnak a filmek, amelyeken elalszom, a könyvek, amelyeket sosem fejeztem be...)
Egyetlen esetet tudok elképzelni, hogy ne tartsam magam az utasításhoz: ha nem szeretek benne egy hozzávalót. Így jártam anno a lúdlábtortával pl., a vajat úgy ahogy van, kihagytam a krémből és tejszínnel helyettesítettem.

Mi alapján döntöm el, mi legyen másnap az ebéd/vacsora?


Nem mindig tudom előre, hogy milyen lesz és meddig tart a napom hazáig, így ritka a tervezett sütés-főzés, ha mégis, akkor az hétvégére esik. Ugyan nagyon szívesen kuktálkodom, mégis előfordul néha hétköznap az is (és remélem ez veletek is így van), hogy időm lenne, de kedvem semmi főzni...
Mostanában igyekszem megreformálni az életemet és rendszert vinni bele. Ez azt jelenti, hogy fejben eldöntöm, hogy mi lesz a héten a menü és igyekeztem ehhez igazodni a bevásárláskor.
Nagyon sok friss dolgot nem tartok otthon, mert korábban állandóan csak kidobáltam őket. A nem romlandóak közül tészta és paradicsomszósz viszont mindig van a kamrában.
Update 1: A lényeg lemaradt... Átadnám a szót Julie-nek, t3v-nek, és fűszerésléleknek.

2007-05-08

Ez van...

Nem túl hízelgő, de most szembesültem a ténnyel, hogy az oldalamra a leggyakrabban a női nemi szerv egyik vulgáris kifejezésével találnak el a kedves látogatók...
Megnyugtató, hogy a második helyezett az almás pite... :)
Manapság ezzel a hűtőmágnessel terelgetem magam vissza a rendszeres sporttal kövezett, helyes útra... Egyelőre eredménytelenül.



Slambuc

Mostanában nem volt időm (és bevallom: kedvem sem) főzni, így sajnos a blogbejegyzések is elmaradtak. Remélem lesz energiám behozni a lemaradást.
Ráadásul az utóbbi időben inkább az egyszerű ízekre utazom úgy mint a tojásos nokedli, paprikás krumpli és társai, ami talán 'blogbejegyzést nem is érdemel', mert különösebb hókuszpókuszt és csinnadrattát nem igényel... Ettől függetlenül valakinek, valamikor lehet, hogy hasznos lesz...
Kiskoromban volt egy pici bérelt telkünk, amolyan "gyufagyári", oda jártunk minden hétvégén a veteményest és a gyümölcsöst gondozni. Ott főztünk időnként slambucot, öreget (ki hogy ismeri). A Nagyikám kiskoromban pedig megrendelésre gyártotta az öreget, annyira imádtuk. Néha otthon is készítem, így is finom, de azért bográcsban az igazi.
(A kép nem sikerült valami jól, még ki kell tapasztalnom a gépet.)

Hozzávalók:

250 gr tarhonya (én a gépit szeretem csak)
2 közepes szál kolbász
2 közepes burgonya
2 közepes vöröshagyma
5 csík zsírszalonna
2 ek. darált házi paprika
só, bors
(ha van csípős paprika, az is nagyon jó szolgálatot tesz, nekem most sajna nem volt)
Elkészítés:
A szalonnát felszeletelem és egy lábos aljára fektetem, zsírjára olvasztom közepes lángon. Beledobom a tarhonyát és sűrűn kevergetve lepirítom. Megszórom pirospaprikával. Amikor kész, hozzáadom az előzőleg lereszelt hagymát és felöntöm kétszeres mennyiségű vízzel. Sózom, borsozom, hozzáadom a darált paprikát és fedő alatt főzöm. Közben megpucolom és felkockázom a burgonyát és a lábosba rakom, puhára főzöm. Ha a levét elfőné, mindig egy picit adok hozzá, de nem túl sokat, mert ki tudja mennyit vesz fel. Mikor már majdnem puha, hozzáadom a felkarikázott kolbászt és addig főzöm, míg a levét elfövi. A végén a szalonnákat kihalásztam belőle, mivel ez nem az a finom pörcös fajta.