Medvehagymás-tojásos nokedli

Sok blogon láttam a medvehagyma hasznosítás eme módját és mivel most szezonja van, nálunk is kellett egy hatékony módszer a hatalmas csokor medvehagyma eltüntetésének.

A tojásos nokedlit "simán" is nagyon szeretjük, de így még finomabb volt.

Sajnos a fotó nem sikerült valami jól, mert otthon, reggel elfelejtettem lefotózni, így a páromat kértem meg, hogy szánjon meg. :) Így sikerült. :)

Elkészítés:

1. Az itt írt receptnek megfelelően tojásos nokedlit készítünk.

2. Egy nagy csokor (kb. két nagy marok) apróra vágott medvehagymát kevés olíván, 1-2 perc alatt megpárolom és a kész tojásos nokedlivel összekeverem.

Vadas marha

Az egyik legkedvesebb ételünk a vadas, méghozzá tésztával (a zsemlegombócot nem szeretjük). Marhából az igazi, főként a felsál vagy a lábszár nagyon ízletes vadasnak elkészítve (remélem a két elnevezés között nincsen átfedés, sajnos nem vagyok penge a marha "testrész megnevezésekben"... :))) ) Tudom, hogy "szentségtörés", de van, hogy pulykahúsból (főként combból) készítem és úgy is nagyon finom. Én így szoktam elkészíteni, Anyukám nyomdokain haladva. Az alábbi szaftban nincsen rántás, a sürítést a pürésített zöldségek végzik el.

Ha van rá idő, érdemes a marhahúst 1-2 nappal hamarább bepácolni (páchoz babérlevél+olaj elegyét szoktam használni és egy nagy dobozba úgy rakom le a hússzeleteket, hogy az elegy ellepje a húsokat), finomabb, omlósabb lesz a hús.

Hozzávalók:

kb. 80 dkg kb. ujjnyi vastag szeletekre vágott marhahús (felsál, rostélyos vagy lábszár)

1 kg megtiszított (megpucolt) és felkarikázott sárgarépa

1/2 kg megtiszított (megpucolt) és felkarikázott fehérrépa

1 nagy fej felkockázott vöröshagyma

4-5 babérlevél

2,5 dl tejföl (ha egy kis főzőtejszínt adunk hozzá csak még selymesebb szószt kapunk)

ízlés szerint mustár (kb. 1-2 csapott ek.)

kevés (1 kk. cukor)

só, bors

Elkészítés:

1. A kétféle felkarikázott répát, a hagymát és a hússzeleteket egy nagyobb lábosba rendezzük, felöntjük annyi vízzel, hogy kényelmesen ellepje. 2-3 púpos kávéskanál sót teszünk bele, babérlevéllel fűszerezzük és közepesnél alacsonyabb lángon lefedve addig főzzük, amíg a hús meg nem puhul (kb. 1,5-2 óra, de kuktával a főzési idő kb. fél órára csökkenthető). Az időközben elfőtt vizet pótolni kell.

2. A megfőtt húsokat kiszedjük és nekifogunk a szósz elkészítéséhez. A répákat a saját levével összeturmixoljuk. Mustárral, piciny cukorral, borssal és szükség szerint sóval ízesítjük. Tejföllel behabarjuk (habarás módszere: nagyobb külön edénybe tesszük a tejfölt, majd a meleg "zöldségpürénkből" egy-egy kanállal fokozatosan hozzákeverünk, addíg amíg nem lesz a két cucc közel egy hőfokú). Hagyjuk felforrni, majd a húsokat visszatesszük és átmelegítjük a szószban (de már ne forraljuk!). Utánaízesítjük, ha szükséges sóval és/vagy borssal és/vagy mustárral.

3. Kifőtt tésztával jóízűen bekebelezzük.

Tojásos nokedli (galuska)

Amikor tojásos nokedli (galuska) kerül az asztalra, akkor tudható, hogy beköszöntött a tavasz. Igaz az időjárásból ítélve lassan már a nyár is itt van, de a tojásos nokedlit nem lehet megunni. A jó nokedlitésztához pár trükköt kell csak tudni, nekem az alábbi receptötvözet vált be a legjobban, ez az alap nokedlitésztám. A mi családunk külön süti meg a tojást hozzá, mások a nyers tojással öntik nyakon a kifőtt galuskát és úgy sütik össze - tipikusan ahány ház, annyi szokás kérdés. Nekünk így a legfinomabb, de azért a friss, ropogós fejessaláta, ecetes-sós-cukros lével (amit célszerű pár órára behűteni, hogy az ízek "összeérjenek") elengedhetetlen hozzá!

Hozzávalók a galuskához (4 normál adaghoz):

50 dkg finomliszt
½ ek. só
1 kk. őrölt bors
2 nagyobb gerezd fokhagyma
2.5 dl tej
kb. 1.5 dl hideg víz
2 egész tojás

Elkészítés:

1. Egy nagy lábasban vizet forralunk a galuskának, amikor már forr, megsózzuk.

2. A tojásokat egy nagyobb keverőtálba ütjük és a sóval, borssal illetve a megpucolt, majd összezúzott fokhagymával kikeverjük.

3. Apránként, felváltva hozzáadjuk az 1-1 ek. lisztet, tejet ill. vizet, összekeverjük (nem kell teljesen homogénre keverni és főleg nem kell sokáig keverni). Akkor jó az állaga, ha nem betonkemény, hanem kellemes állagú és nyúlik a fakanálról. Ha túl kemény lenne pár evőkanál vizet adjunk hozzá, ha túl lágy, akkor lisztet.

4. Nem szabad állni hagyni, mert álltában megkeményedhet. Azonnal forrásban levő vízbe szaggatjuk (vagy deszkáról éles késsel vagy nokedliszaggatón keresztül), szaggatás közben kavarunk rajta, hogy ne tapadjanak az újonnan érkezettek a korábbiakra. Mikor az utolsó adaggal is végeztünk, pár percig még főzzük, kóstoljuk és leszűrjük. Meleg zsiradékban átforgatjuk, hogy ne tapadjon össze.

5. Ahhoz, hogy a sima nokedlinkből tojásos nokedli legyen, 5 tojást felverünk, kevés sóval, némi borssal és kb. 1 dl tejjel (mintha rántottát készítenénk). Egy evőkanál olajat egy serpenyőben felhevítünk és a tojást rajta rántottaszerűen megsütjük. Fakanállal sülés közben aprítjuk, apró cafatokra. Ha kész, a kész galuskával összeforgatjuk.

Ecetes-sós-cukros lével megöntözött, friss fejessalátával az igazi.

(Galuska recept: Stahl Judit és Horváth Ilona ötvözete.)

Kakaós szelet

Az alábbi receptet a Nagyimtól tanultam. Gyors és olcsó sütemény, nagyon finom, gyerekkorom egyik kedvence.

Hozzávalók:

25 dkg kristálycukor

8 dkg margarin

2 egész tojás

1 citrom reszelt héja és leve

2.5 dl tej

25 dkg rétesliszt

1 cs. sütőpor

2 dkg cukrozatlan kakaópor

házi baracklekvár a kenéshez

porcukor a szóráshoz

Elkészítés:

1. A kristálycukrot a margarinnal habosra keverjük, majd hozzáadjuk a tojások sárgáját és ezzel is habosra keverjük.

2. Hozzáadjuk a citrom héját és levét, valamint a tejet, elkeverjük.

3. A sütőport a liszttel összekeverjük és a fenti masszához adjuk. Hozzáadjuk a kakaóport is.

4. Közepes méretű, magas peremű, kivajazott-kilisztezett tepsibe öntjük és előmelegített sütőben 180°C-on sütjük (kb. 30-40 perc).

5. Ha megsült, a tepsiben hagyjuk kihűlni, majd a tepsiből kiborítva hosszában-lapjával kettévágjuk és lekvárral megkenjük, majd a tetejét ráborítjuk és kissé rányomjuk. Szeleteljük, porcukorral megintjük.

Töki pompos

Nagy kedvencem (gyakorlatilag a világ legjobb étele) a vásárokon kapható Töki pompos nevű csodálatos kis kenyérlángos, egyszerre többet is be tudok dörgölni, még tele hassal is. Nevezik langallónak, kurucpizzának, vakaréknak meg még ki tudja minek. Hogy valóban Tökről ered-e, rejtély, állítólag a pompos szó szlovák eredetű és "leszakadó tésztát" jelent. Régen kenyérsütéskor az asszonyok a tésztából leszakítottak egy darabot és az éhes, türelmetlen siserehad korgó gyomrát ezzel nyugtatták el, amíg kisült a kenyér. Feltétnek az került rá, ami éppen volt a kamrában: tejföl, hagyma, szalonna, esetleg kolbász stb.

Nekem jó kis fokhagymás tejföllel, sok-sok vörös és/vagy lilahagymával, húsos szalonnával és reszelt sajttal az igazi, no meg persze igazi kemencében sütve.

Igazi kemence körülményeket sajnos nem tudtam produkálni a kelt tésztának, de így is még azonmód este 10 óra tájt befaltuk jó részét. Mennyei és frissen a legfinomabb!

Hozzávalók:


50 dkg finomliszt
2 közepes burgonya
2 kiskanál só
1 friss élesztő fele
kb. 2-3 dl langyos víz


A tetejére:


kb. 30 dkg húsos szalonna
1 nagy doboz tejföl
2 nagy vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
kb. 17 dkg trappista sajt


Elkészítés:

1. A burgonyákat meghámozzuk, kockára vágjuk és sós vízben puhára főzzük, ha kész, leszűrjük.

2. A lisztet átszitáljuk, közepébe mélyedést nyomunk és ebbe a mélyedésbe nyomjuk bele burgonyanyomón a megfőtt krumplit. Itt hagyjuk kihűlni.

3. Az élesztőt belemorzsoljuk a 2 dl langyos vízbe (ez lehet a burgonya főzőleve is), elkeverjük jól és amikor feloldódott, hozzáadjuk a kihűlt burgonyás liszthez. Hozzáadjuk a sót is és kb. 5-10 perc alatt rugalmas tésztává dolgozzuk. Nem biztos, hogy minden esetben kell hozzá, de nekem még elbírt 1 dl vizet és egy marék lisztet, így tudtam ruganyos tésztát dagasztani belőle. Az a jó, ha az edény faláról szépen leválik, nem ragad, de nem is kemény.

4. Konyharuhával letakarjuk és langyos helyen kb. duplájára kelesztjük.

5. A kelesztés utolsó fél órájában beizzítjuk a sütőt 250-300°C-ra (nekem 250°C a véghőmérséklet). Fél óra elteltével, ha a tésztánk is már megkelt, lisztezett deszkára borítjuk, és kezünkkel óvatosan tepsi méretűre nyújtjuk/igazgatjuk/húzogatjuk. Én a tepsit nem liszteztem ki, de a recept szerint ki kellene. A tésztát óvatosan a tepsibe helyezzük. A forró sütőbe toljuk és 5-10 perc alatt elősütjük.

6. Kivesszük a sütőből, egyenletesen megszurkáljuk villával (hogy sütés közben ne púposodjon hepe-hupásra), bőségesen megkenjük az apróra vágott fokhagymával elkevert tejföllel. Rászórjuk a kockákra vágott szalonnát, a félfőre és kb. 0.5 mm csíkokra vágott hagymát, majd a legvégén a reszelt sajtot. (Aki "zsírosabban" szereti az kis olívaolajjal meglocsolhatja/zsírral megpettyezheti.)

7. Visszatoljuk a forró sütőbe és addig sütjük, míg a sajt szépen meg nem pirul a tetején.

/Forrás: Príma Konyha Magazin 2004. évi októberi szám, 6-7. oldal/

Hagyományos zserbó

Zserbót ugyebár inkább Karácsonykor sütünk. :) De vannak, akiknél Húsvétkor is asztalra kerül, vagy ünneptől függetlenül bármikor.

Eddig az alábbi zserbó recept vált be a legjobban.

Hozzávalók:


A tésztához:

1/2 dl langyos tej
1 kockacukor
25 gr friss élesztő
50 dkg finomliszt
25 dkg vaj
10 dkg porcukor
1 cs. vaníliás cukor
1 tojás
csipet só
1 dl tejföl


A töltelékhez:

30 dkg darált dió
20 dkg porcukor
1 citrom reszelt héja

300 gr házi baracklekvár


Tetejére:
2 csomag Dr. Oetker Ét Tortabevonó vagy a lenti mázvariációk egyike


Elkészítés:

1. Az élesztőt a langyos tejben (melyben a kockacukrot feloldottuk) elkeverjük és meleg helyen felfuttatjuk.

2. A lisztben a vajat elmorzsoljuk. Hozzáadjuk a kétféle cukrot, a tojást, a sót, és a tejfölt, jól összegyúrjuk. Egy éjszakára a hűtőbe tesszük pihenni.

3. A töltelék hozzávalóit elkeverjük.

4. Egy kb. 30x40 cm-es tepsit kivajazunk és kilisztezünk (vagy sütőpapírral beborítjuk).

5. A tésztát négy egyenlő cipóra osztjuk. Az 1. gombócot tepsi méretűre nyújtjuk, a tepsibe simítjuk, túllógó széleit könyörtelenül levágjuk (mindegyikkel így járunk majd el). 100 gr baracklekvárt elsimítunk rajta, diótöltelék harmadával megszórjuk. A 2. lappal és a 3. lappal hasonlóan járunk el és hasonlóan rétegezzük. A 4. lapot a sütemény tetejére nyújtjuk, villával pár helyen megszurkáljuk, széleit lenyomjuk. Tiszta konyharuhával letakarjuk és kb. 1 órán át pihentetjük.

6. Közben a sütőt 180°C-ra előmelegítjük. Az idő elteltével a süteményt betesszük és 35-40 percig sütjük. Tepsiben hagyjuk kihűlni. Amikor kihűlt csokoládémázzal bevonjuk.

Csokoládémáz:

A tökéletes csokoládémázat még nem sikerült megtalálni. Ami elég fényes, és megszilárdul. A képen látható süteményt készen vett öntettel vontuk be. Legközelebb házi mázat készítek hozzá.

Az eredeti recept a következőeket ajánlja:

Máz 1:

200 gr (minél jobb minőségű!) étcsokoládét vízgőz fölött felolvasztjuk, 2 ek.olajjal elkeverjük és a süteményt bevonjuk vele.

Máz 2 (nehezen szárad, sőt Karácsonykor 1 hét múlva száradt csak meg :) ):

150 gr porcukrot, 2 ek. cukrozatlan kakaóport, 1 dl vizet sűrűre főzünk. Ha langyosra hűlt, 150 gr vajat és 1 kk. olajat belekeverünk, majd ezzel vonjuk be a süteményt.

(Lajos Mari receptje, valamelyik Nők Lapjából.)

Puncs szelet

Régóta dédelgetem az alábbi receptet, de sajnos alulmúlta a várakozásaimat. Igaz csak az enyémet, mert aki kóstolta, annak nagyon ízlett. Senkinek nem akarom elvenni a kedvét a sütitől, mert alapjaiban jó, de valami hiányzik még a tökéletes eredményhez. Nem jöttem még rá, hogy pontosan mi vele a gond, de az alábbiakra mindenképpen érdemes figyelni az elkészítésekor:

Ad 1.Tényleg nagyon vigyázni kell, hogy az egyes tésztalapok ne száradjanak ki sülés közben, különben tényleg nagyon száraz lesz az eredmény.

Ad 2. Lehetne a töltelék kicsit szaftosabb, "tocsogósabb". Talán több rum? Több cukorszirup? Nem tudom...

Ad 3. Semmiképpen nem célszerű a mázt _teljesen_ rászárítani a tetejére. Esetleg másfajta mázzal is lehetne próbálkozni.

Nem teljesen reménytelen a recept, csak nem sikerült olyan igazi szaftos, omlós puncs szeletet alkotnom, mint a cukrászdai.

(Akinek van a tarsolyában egy jó kis _igazi_ puncs szelet recept, kérem, ne fogja vissza magát. :) )

Hozzávalók:


A tésztához:
50 dkg finomliszt
1 cs. sütőpor
15 dkg vaj
20 dkg kristálycukor
2 tojás sárgája
kb. 2 dl tejföl


A töltelékhez:
1 összetört tésztalap
10 dkg kristálycukor
2 dl víz
10 dkg darált dió
2 ek. cukrozatlan kakaópor
1 cs.vaníliás cukor
0,5-1 dl jóminőségű rum/rumaroma


Kenéshez:
6 ek. sárgabarack lekvár


Mázhoz:
2 tojásfehérje
10 dkg porcukor
1 mokkáskanál piros ételszínezék (de jobb a málnaszörp)


Elkészítés:

1. A tészta hozávalóiból közepesen kemény tésztát gyúrunk. Három egyenlő részre osztjuk és egy kb. 25x35 cm-es kivajazott tepsiben egyenként megsütjük a lapokat (előmelegített sütőben, 180°C-on, kb. 10 perc alatt). Vigyázzunk, hogy ne száradjon ki!

2. A töltelékhez a cukrot a vízzel kevergetve 3 percig forraljuk. Ha kész, a tűzről lehúzzuk és hozzáadjuk a kakaóport, a diót, valamint a vaníliás cukrot. A legkevésbé sikerült tésztalapot beletördeljük, jól összekeverjük, a rumot is hozzáadjuk, elvegyítjük.

3. Az egyik tésztalapot a tepsibe visszatesszük, a tölteléket egyenletesen rásimítjuk. A másik tésztalapot ráfektetjük, kicsit rá is nyomjuk. Lepréselve a hűtőbe tesszük. (A tetejére nagyobb deszkát fektetünk, amire nehezékeket pl. két 1 literes tejet fektetünk.) Én egy éjszakát hagytam a hűtőben, de a recept szerint 6-8 óra is elég.

4. Ezt követően a tetejét kissé meglangyított baracklekvárral megkenjük, majd visszatesszük a hűtőszekrénybe.

5. A mázat elkészítjük. A tojásfehérjét csipet sóval félig felverjük, majd a porcukrot hozzáadjuk és vízgőz fölött kemény habbá verjük (amennyire megy). Hozzáadjuk a színezéket/szörpöt.

6. A mázat egyenletesen a süteményre simítjuk és 150°C-os sütőben 6-8 perc alatt kicsit rászárítjuk (ne teljesen, ahogy a képen látható). Állítólag vékony pengéjű, forró vízbe mártott késsel jól szeletelhető.

Forrás: Príma Konyha Magazin 2008. szeptemberi szám (44-45. oldal)

Rákóczi túrós

A legkedvesebb süteményeim egyike.

Hozzávalók a tésztához:

30 dkg finom liszt
20 dkg margarin/vaj
10 dkg porcukor
1 z. sütőpor
1 z.vaníliás cukor
1 db tojás sárgája
reszelt citromhéj és lé
1 ek. tejföl

Hozzávalók a túró töltelékhez:

3/4 kg túró
3 evőkanál búzadara

1 nagyobb tojás

5 dkg porcukor

1 vaniliáscukor

1 citrom reszelt héja és leve

ízlés szerint mazsola

baracklekvár (legjobb a házi)

Hozzávalók a tojáshabhoz:

6 tojás fehérje

8 dkg porcukor

csipet só

Elkészítés:

1. A tészta hozzávalóiból gyors mozdulatokkal ruganyos tésztát gyúrunk és lefóliázva 1 órára a hűtőbe tesszük.

2. Ha letelt az idő, közepes tepsi méretűre nyújtjuk és kivajazott-kimorzsázott tepsibe helyezzük. A sütőt előmelegítjük 180°C-ra. A tésztát megszórjuk zsemlemorzsával, majd a sütőbe téve kb. 20 percig sütjük (előtte villával megszurkáljuk itt-ott.)

3. A túrótöltelék hozzávalót alaposan kikeverjük. Ha letelt az első sütési idő, a tésztára kenjük a lekvárt, majd a túrótölteléket és még 20 percig sütjük.

4. Közben a tojások fehérjéből csipet sóval nagyon kemény habot verünk, majd a legvégén hozzákeverjük a porcukrot és tovább verjük 1-2 percig. Ha letelt a sütési idő, egyenletesen elosztjuk a sütemény tetején és még 5 percig sütjük, majd lekapcsoljuk a sütőt és még 10 percig szárítjuk.

5. Ha kihűlt, nedves késsel könnyen szeletelhetjük.

Tejfölös pogácsa

A pogácsával valahogy hadilábon állok. Nagyon szeretek sütni, sósat is és édeset is, de igazán jó pogácsa receptre eddig még nem bukkantam. Ritkán is készítettem, mert az eddigi receptek alapján készült egyedek csak frissiben voltak igazán finomak és nem adták azt az élményt, mint amit jobb helyeken készen lehet kapni.

Max annyi szépet írt Bence kedvencéről, hogy muszáj volt kipróbálnom és nem csalódtam. Nagyon finom lett és még másnap is élvezhető.

A pogácsák családi rendezvényre készültek és csak ezt sikerült megmenteni fotóalanynak. :)

Hozzávalók:

60 dkg finomliszt

25 dkg vaj/margarin

1 egész tojás és 1 sárgája

1 ek. só

2 dl tejföl (20 %-os lehetőleg)

4 dkg friss élesztő

az élesztő futtatáshoz: kb. 1 dl langyos tej, 1 tk. kristálycukor

a tetejére: egy felvert tojás és reszelt sajt (lehetőleg füstölt)

Elkészítés:

1. Az élesztőt a lanygos tejben és a kevés cukorral meleg, de nem forró helyen felfuttatjuk.

2. A vajat/margarint a liszttel elmorzsoljuk, hozzáadjuk a felfuttatott élesztőt, közepébe lyukat csinálunk és ebbe tesszük a tojást és a plusz egy sárgáját és a sót. Kézzel összedolgozzuk és közben hozzáadjuk a tejfölt. Jól eldolgozzuk és langyos helyen kb. egy órát kelni hagyjuk.

3. Ezután átgyúrjuk, kétfelé vesszük és lisztezett deszkán egyesével kinyújtjuk. Ezután következik a hajtogatás valahogy így: bal széle középre behajt, jobb széle középre behajt (függőlegesen); teteje középre behajt, alja középre behajt (vízszintesen). Ezt követően újra kinyújtjuk, majd a hajtogatást ugyanígy elvégezzük még egyszer. Ez azért fontos, hogy leveles legyen a tésztája.

4. Kb. ujjnyi vastagra nyújtjuk, és a tetejét késsel berácsozzuk. Tetszőleges méretű pogácsaszaggatóval (de legjobb a közepes) kiszaggatjuk. Én a lehulló darabokat csak simán összegyúrtam újra és azt már nem hajtogattam, így is klassz lett. A kiszaggatott korongokat kezünk élével megsodorjuk, hogy könnyebben nőjön.

5. Tetejét felvert tojással úgy kenjük meg, hogy ne folyjon le az oldalán, mert akkor esetleg nem nő meg. Reszelt sajttal megszórjuk. Sütés előtt (míg a sütő előmelegszik 180°C-ra) hagyhatjuk még pihenni kicsit. Kb. 15-18 perc alatt pirosasra sütjük. Ha nem esszük meg aznap, kihűlt állapotában egy fémdobozban szépen elvan.

Meggyes kókuszgolyó

A kókuszgolyóhoz általános iskolai emlékeim kötődnek, a büfében ha jól emlékszem 20 Forintért lehetett venni a kis gömböket: ha tehettük, vettünk is mindig belőle, hogy aztán kicsi csipetenként, jól beosztva fogyasszuk. Azóta is szeretem, otthon viszont - ha gyerekek nem esznek belőle - általában rumba áztatott meggyet nyomok még a közepébe.

Hozzávalók kb. 25-30 darabhoz:


50 dkg darált keksz
20 dkg porcukor
3 ek. cukrozatlan kakaópor
kb. 4 dl tej
2 ek. rum (sütőrum is jó, vagy rumaroma)
fél üveg (kb. 170 dkg) meggybefőtt
kókuszreszelék a forgatáshoz


Elkészítés:

1. A meggyet lecsöpögtetjük, majd egy tálkában a rummal összeforgatjuk és kb. fél órát állni hagyjuk.

2. A darált kekszet, a kakaóporral és a porcukorral összekeverjük és két részletben hozzágyúrjuk a tejet. A végén a meggy alól a rumot is rászűrjük a kekszes masszára. Nem túl lágy masszává gyúrjuk. Ha még túl keménynek éreznénk, adunk még hozzá tejet.

3. Kb. 3/4 evőkanálnyi masszából golyót formázunk, közepébe nyomunk egy meggyszemet és úgy gömbölygetjük, hogy a meggyszem sehol se látszódjon ki. Rögtön kókuszba hempergetjük és egy nagyobb tálra sorakoztatjuk a golyóbisokat. Fogyasztás előtt érdemes kb. egy órára a hűtőbe tenni, hidegen a legfinomabb.

(Edina receptje.)

Pihekönnyű túrógombóc

Néha vannak kattanásaim. A legutóbbi kattanás a húslevest érintette: állandóan azt ettem volna. Újabban a túrógombócért vagyok oda és az alábbi recept nem a klasszikus búzadarás nyomvonalat követi, viszont nagyon-nagyon könnyű, finom gombócokat eredményez. Ajánlom kipróbálásra! (Szerintem "cimetes cukorral" az igazi, de a köz nyomásának engedve egy kis vaníliás, édes tejfölt is összekevertem hozzá.)

Hozzávalók kb. 20-25 darabhoz:

3 db egész tojás
3 ek. finomliszt
3 szikkadtabb zsemle
3 ek. kristálycukor
1-3 ek. étolaj
1/2 kg tehéntúró
1 kis pohár tejföl
1 vaníliás cukor (legjobb a házi)

3 ek. étolaj a zsemlemorzsa pirításához
kb. 20 dkg zsemlemorzsa a forgatáshoz

Elkészítés:

1. A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjékből csipet sóval kemény habot verünk. A sárgákat a kristálycukorral, fél pohár tejföllel, vaníliás cukorral, túróval és csipet sóval jól összekeverjük.

2. Hozzáadjuk az olajat (nálam 3 nem túl mély ek.), a lisztet és jól elkeverjük.

3. A zsemléket kb. 1x1 cm-es kockákra vágjuk és a fenti masszához adjuk. Jól elvegyítjük.

4. A fehérjéből vert habot a óvatosan hozzávegyítjük.

5. Közben vizet forralunk egy nagy lábosban. Míg a víz felforr, elkészítjük a morzsát. Egy mélyebb serpenyőben a 3 ek. olajat közepes lángon felmelegítjük, a zsemlemorzsát hozzáadjuk és folyamatosan kevergetve pár perc alatt aranybarnára pirítjuk.

6. Ha a víz felforrt, vizes kézzel kb. 4-5 cm átmérőjű gombócokat formálunk és a forrásban levő vízbe teszünk annyit, hogy egy kis hely maradjon a növekedésre. Kb. 8-10 percig főzzük, majd óvatosan kiemeljük., szitán lecsepegtetjük kissé és a morzsában addig forgatjuk, amíg ragad rá.

Édes, vaníliás tejföllel vagy fahéjas porcukorral tálaljuk.

(Forrás: A Príma Konyha Magazin korábbi száma.)

Brassói aprópecsenye

Az egyik kedvenc ételem, a brassói aprópecsenye is tipikusan az az étel, ami megosztja az embereket. Van, aki borsót is rak bele (ezt én elképzelni sem tudom) és van, aki zsírtól tocsogósan szereti. Az is megosztja a közvéleményt, hogy milyen húsból készüljön. Szerintem fontos, hogy ne mirelit sült krumpliból készítsük, hanem vegyük a fáradtságot a krumplipucolásra és sütésre. Nem állítom, hogy ez autentikus recept, de nekem így a legfinomabb: kicsit szaftosan, sok fokhagymával, hagymával, jófajta házi savanyúsággal és természetesen borsó nélkül.

A recept semmi extra, de mégis olyan finom.

Hozzávalók egy irdatlan adaghoz:

1 kg kicsontozott sertéscomb vagy marhafelsál vagy pulykacomb

2 nagy fej vöröshagyma

5 nagyobb gerezd fokhagyma

3 ek. zsír (nálam most liba)

1 - 1.5 kg burgonya

só, frissen őrölt bors

a burgonya sütéshez olaj

Elkészítés:

1. A hústközepes kockákra vágjuk. A zsiradékot lábosban felmelegítjük, és az apróra vágott vagy lereszelt vöröshagymát megpároljuk rajta (pici sóval). A végén hozzáadjuk a zúzott fokhagymát és kavargatva illatosra pároljuk.

2. A húst a hagymához adjuk és közepes lángon, gyakran kavargatva megpirítjuk.

3. Közben a burgonyát megmossuk és meghámozzuk, majd közepes méretűre kockázzuk. A felforrósított olajban megsütjük.

4. A kész sült burgonyát és a húst összeforgatjuk és már falatozhatunk is.

Mágnás diós pite

Omlós tészta, lekvár, és diós tojáshab rácsokkal cifrázva: ez a mágnás diós pite. Egyébként teljesen ugyanaz, mint a főispánné remeke, csak a habjában dió is van. Mindig is foglalkoztatott egy-egy étel eredete: vajon ki volt az, aki először készítette, hogy jött rá a receptre, stb. Nagymamám ma egy érdekes történetet mesélt a mágnás diós pite kapcsán, amit Ő is a nagymamájától hallott. Réges-régen a szegényebb családok nem engedhették meg maguknak, hogy drága diót süssenek a vasárnapi süteménybe, így amikor mágnásra szottyant kedvük, a habjából kihagyták a diót. Előkelő névvel illették, a főispánné remeke nevet adták a süteménynek, hogy ezzel is érzékeltessék, nem akármilyen süteményről van szó. :) Hogy a történet igaz-e vagy sem, az sosem fog kiderülni, de hogy mindkét sütemény remekbe szabott, az bizonyos.

Hozzávalók:

A tésztához:

30 dkg liszt
15 dkg margarin/vaj

1 ek. tejföl

1 cs. sütőpor

csipet só

1 egész tojás

1 citrom leve és reszelt héja

10 dkg porcukor

1 cs. vaníliás cukor

A töltelékhez:

20 dkg porcukor

4 egész tojás

15 dkg darált dió

1 cs. vaníliás cukor

8-10 ek. homogén baracklekvár

Elkészítés:

1. A lisztet a sütőporral és a sóval átszitáljuk, a vajat belemorzsoljuk. Hozzáadjuk acitrom levét és héját, a tejfölt, a vaníliás cukrot és a porcukrot. Rugalmas cipót gyúrunk belőle, majd kétfelé vesszük. (A 3/4 részéből lesz a tészta, az 1/4 részéből pedig a rács.)

2. Egy közepes méretű, magas peremű tepsit kivajazunk és morzsával megszórunk. A sütőt 170 °C-ra előmelegítjük.

3. A nagyobbik tésztabucit lisztezett deszkán tepsi méretűre nyújtjuk, és a sodrófára tekerve a tepsibe helyezzük, majd a tepsi aljára tapicskoljuk. Egyenletesen megkenjük a baracklekvárral.

4. A töltelékhez a tojások sárgáját a porcukorral, a vaníliás cukorral és egy citrom levével habosra keverjük. Hozzáadjuk a darált diót, jól elkeverjük. A tojások fehérjét egy csipet sóval kemény habbá verjük. A két masszát óvatosan egybeforgatjuk, majd egyenletesen a lekváros tészta tetejére kenjük.

5. A maradék tésztabuciból csipeteket letépve rácsokat sodrunk és a habra helyezzük. Opcionálisan megkenjük a rácsokat tojássárgával (de tapasztalatból mondom, hogy úgyis belesül). 170°C-on kb. 35-40 perc alatt halványdrapp árnyalatúra sütjük, de nézzünk rá gyakran, hogy nem sül-e nagyon a teteje. Ilyen esetben vegyük lejjebb a hőfokot vagy tegyük alacsonyabbra a sütőben. Akkor szeleteljük, ha kihűlt!

Hókifli

A hókifli is az egyik lehető leghagyományosabb karácsonyi édesség, legalábbis ami a mi családunkat illeti. Most mégis csak Karácsony után készült el, a nagy munkahelyi hajtásnak köszönhetően...

Az alább közölt receptre Sütis néne oldalán bukkantam rá, de eredetileg E.Margit vagy talán Limara indította útjára. Nagyon finom, könnyű tészta lesz belőle, ami jól kezelhető és akár előző nap is előkészíthető, másnap meg már csak nyújtani, tölteni és formázni kell. Nálunk most baracklekvárosak készültek, mivel dióból és mákból bőőőven jutott a beiglibe... :)

Hozzávalók:

50 dkg rétesliszt

25 dkg margarin

2 dl tejföl

csipet só

1 ek. porcukor

1 csomag bourbon vaníliás cukor (vagy ha van házi vaníliás cukor, az a legjobb)

2 dkg friss élesztő

kb. 0,5 dl tej

Elkészítés:

1. Az élesztőt a langyos, cukros (1 mokkáskanál) tejben meleg, de nem forró helyen felfuttatjuk.

2. A lisztben tenyerünk között elmorzsoljuk a margarint, majd a többi hozzávalóval rugalmas tésztát gyúrunk belőle. Ha a tészta esetleg nem állna össze, egy kevés langyos tejet lehet még hozzá tenni, míg kellően jól gyúrható, könnyű tésztát nem kapunk.

3. Két gombócba vesszük, és letakarva szobahőmérsékleten legalább 30 percig pihentetjük. (Akár folpack-ba is csomagolhatjuk és úgy eláll másnapig akár.)

4. Kb. 3 mm vastagságúra nyújtjuk, a legnagyobb pogácsaszaggatónkkal köröket szaggatunk belőle, majd kedvünk szerinti töltelékkel megtöltjük. Feltekerjük, kifliket hajtunk belőlük.

5. Sütőpapírral kibélelt tepsin, előmelegített 180 °C-os sütőben, kb. 15 percig sütjük, és még melegen vaníliás porcukorba forgatjuk.

Töltelék variációk: dió, mák, gesztenye, túró.

Mézeskalács házikó

A képen látható mézeskalács házikót már régesrég elkészítettük a gyerkőcökkel (Stofi és Katus), élvezték nagyon és ügyesek is voltak.

Hozzávalók:



1 kg finomliszt

50 dkg méz

20 dkg cukor

10 dkg vaj

4 tojás sárgája

1 ek. szódabikarbóna

0.5 dl tej

1 citrom reszelt héja

1 ek. mézessütemény fűszerkeverék


az elemek összeragasztásához: 15 dkg kristálycukor
díszítéshez: kb. 30 dkg porcukor, 2-3 tojásfehérje

Elkészítés:

1. Először összeállítjuk a tésztát egy nagy tálban. Egybezuttyantjuk a hozzávalókat és összegyúrjuk, amíg jól formálható nem lesz. Nem kell aggódni, ha eleinte ragacsos, össze fog egy idő után állni. Ha túl puha, kevés liszttel, ha túl kemény, néhány kanál tejjel segíthetünk rajta. Egy nagy tálban, alufóliával letakarva legalább 1 napot a hűtőben pihentetjük.

2. A pihentetés ideje alatt egy keményebb kartonpapírra előrajzoljuk a házikót, majd kivágjuk. Másnap a tésztából lecsípünk egy darabot és lisztezett deszkán 3-4 mm vastagra nyújtjuk. A ház elemeit kivágjuk, (ne felejtsünk el ház aljának egy nagyobb kört is kivágni a végén) és sütőpapírral bélelt tepsiben, előmelegített sütőben kb. 170°C-on, 10-15 perc alatt megsütjük. A kisült darabokat tálcán hagyjuk kihűlni.

3. A "ragasztót" azaz 15 dkg kristálycukrot egy teflon lábosban kevergetve megolvasztjuk és a házat ezzel az édes ragasztóval összeragasztgatjuk. A legvégén kerül rá a tető (könnyebb a dolgunk, ha tartópillért is sütünk hozzá, ami belülről középen megtámasztja).

4. 1 tojásfehérjét habosra keverünk és 20 dkg porcukrot hozzáadunk, majd ezzel díszítjük a házikót. Mintákat rajzolhatunk, vagy ezzel ragaszthatjuk hozzá a színes cukorkákat.

5. A kész házikót érdemes száraz helyen tárolni, hogy ne puhuljon fel túlságosan a mézes tészta.

(Forrás: Príma Konyha Magazon 2004. decemberi száma, kis módosításokkal, mivel szerintem sajtóhiba volt benne a hozzávalók listájában.)

Marcipános szaloncukor

Idén először készítettem házi szaloncukrot, és rögtön Dolce Vita marcipános receptjével kezdtem. Az elkészítése tényleg pofonegyszerű, és kb. 3/4 óra. A hozzávalók nem drágábbak, mint ha jó minőségű, bolti szaloncukrot választanánk, cserébe tudjuk miből van és hogy az jó, amiből van, ráadásul sokkal-sokkal finomabb. Szóval mandulával elő! Még nem késő elkészíteni Karácsonyig! :)

Hozzávalók kb. 100 darabhoz:

60 dkg mandula
45 dkg porcukor
kb. 1 dl hideg víz
kb. két kiskanálnyi frissen facsart citromlé
egy citrom reszelt héja
300 gr legalább 60%-os étcsokoládé a bevonáshoz

Elkészítés:

1. Kezdjük a mandulával. Ha őrölt mandulát kaptunk, akkor nincs vele dolgunk. Ha héjas, egész mandulánk van, akkor forrásban levő vízzel leforrázzuk, 5-10 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük és a mandulákat a héjukból "kiputtyantjuk". Az egész mandulákat botmixerrel egészen finomra őröljük (de tényleg, mert különben darabos lesz a marcipánunk és az nem kifejezetten előnyös).

2. A mandulát a porcukorral összekeverjük és hozzáadjuk a citromhéjat és levet, majd óvatosan, apránként (!) a vizet. Nem biztos, hogy kell bele az egész, így nagyon lassan, apránként adjuk hozzá, nehogy túl sok legyen. A masszát összegyúrjuk, akkor jó, amikor már szépen egyben összeáll.

3. A masszából kis szaloncukrokat formázunk.

4. A csokoládét vízgőz felett felolvasztjuk és a szaloncukrokat villa segítségével belehempergetjük. Sütőpapírral leterített tálcára ültetjük őket, hogy megszáradjanak, majd teljes száradás után szép csomagolópapírba csomagoljuk.

A tökéletes karácsonyi mézes (Piernik)

Kedves Olvasóim! Ez a hagyományos lengyel mézes sütemény gasztrobloggerságom csúcsa! :) Olyan, ahogyan a nagykönyvben meg vagyon írva. Gyakorlatilag ezt a mézest kerestem eddig. :)

Nem kell elrettenni a hozzávalók láttán, ugyan mennyiségre tetemes és igen sokféle, de a tésztából kétféle sütemény sül ki és rengeteg lesz belőle.

A receptet Tyúkanyótól tanultam és a recept teljesen autentikus, egyenesen Tyúkanyó lengyel kapcsolataiból eredeztethető. Ennek köszönhetően reményeim szerint lesz még itt bigos (a lengyel "székelykáposzta") és barscs (orosz céklaleves) levesbetétként pedig pierog.

Az elkészítése tulajdonképpen nem veszedelmesen nehéz, inkább csak hosszadalmas. Így jó, ha több napra ütemezzük a munkálatokat: első nap összeállítjuk a tésztát, másnap kisütjük, harmadnap pedig díszítjük. Így nem kapunk idegösszeroppanást a kapkodásban és nem úgy járunk a nap végére, mint egy anyóka (mivel mindegyik figura egy szuszra való feldíszítése nem kis munka és görnyedés).

Jó, ha Karácsony előtt legalább 1 héttel elkészítjük, mert akkor a premier előtt van ideje egy pléhdobozban puhulni (bár nekem így is puha, de azért nem fog ártani neki a pihenés).

Hozzávalók egy nagy adaghoz:

75 dkg méz
25 dkg igazi vaj
25 dkg margarin
10 tojás
0.5 kg kristálycukor
1 kis bögre (kb. 2 dl kristálycukor karamellizálva)
10 dkg kakaó
2 csomag őrölt szegfűszeg
3 csomag őrölt fahéj
20 dkg aprószemű mazsola
1 csomag szalalkáli (2 ek.)
10 dkg kandírozott narancshéj
1.5 dl erős feketekávé
2 kg liszt

a díszítéshez:
- 0.5 kg diófél
- szilvalekvár
- díszítő cukrok (színes, étcsokis, vagy jégcukor)
- étcsokoládé, rumaroma, cukrozatlan kakaópor és cukor összeolvasztásából csokimáz

Elkészítés:

1. A mézet egy nagyobb lábasba töltjük és lassú tűzön melegíteni kezdjük. Amikor már meleg a méz, apránként hozzáadjuk a cukrot, a cukrozatlan kakaóport, a szegfűszeget, a fahéjat, a mazsolát, a kandírozott narancshéjat, a margarint és a vajat. Jól elvegyítjük.

2. A bögre cukrot lassú tűzön karamellizáljuk, majd a mézes kevercshez adjuk. Hozzáadjuk a kávét is, jól elkevergetjük. Kihűtjük (legalább langyosra).

3. Amint kihűlt, egyenként jól elkeverjük benne a tojásokat.

4. 1 kg lisztet a szalalkálival összekeverjük és apránként a mézes masszához adjuk. Jól el kell dolgozni! Az utolsó (azaz a második) kiló lisztet óvatosan adjuk hozzá, nem biztos, hogy kell bele az egész. Akkor jó, ha a gyúrás eredményeképpen a tésztánk szép fényes, nem baj ha kicsit ragadós még. Akkor hagyjuk abba a liszt hozzáadását, amikor már szépen összeállt a tészta és jó rugalmas, de még adnánk hozzá egy picit (ez az utolsó adag liszt már nem kell bele). A tésztát egy napot, de legalább egy éjszakát szobahőmérsékleten (!) pihentetjük, alufóliával alaposan letakarva, hogy ne száradjon ki.

5. Másnap a tésztából kétféle süteményt sütünk. Egy tetszőleges méretű tepsit (nálam 35x20 cm-est) sütőpapírral kibélelünk. A tészta egyik felét 2 cm vastagra nyújtjuk és a tesibe helyezzük (a nyújtásnál csínján bánjuk a lisztezéssel, nehogy túl kemény legyen a végére a tészta). 180 fokon 30-35 percig sütjük (tűpróba, különösen a belsejénél!), szépen fel fog jönni sütés közben. Ha kisült és kihűlt, a tepsi hosszabbik végére merőlegesen elfelezzük egyszer, majd a két darabot elfelezzük külön-külön is lapjával. A lapok közé lekvárt kenünk, a másik lapot a tetejére illesztjük és alufóliába jó szorosan becsavarjuk, egy napot pihentetjük (vagy kettőt). Másnap kis kockákra vágjuk. Olvasztott csokiba mártjuk minden oldalát, a tetejébe fél diót nyomunk. Ez a süti kész is.

6. A tészta másik feléből pedig tetszés szerinti alakokat szaggatunk. Ehhez és nyújtás előtt, ha ragadósnak bizonyul még, a deszkát belisztezzük (de csak módjával!) és kb. 3-4 mm vastagságúra nyújtjuk, majd kiszaggatjuk. Sütőpapírral bélelt lapos tepsibe tesszük és 150 fokon 8-10 percig sütjük, hogy éppen megszilárduljon. Akkor jó, ha a darabkákat megfordítva már szilárd az aljuk, de a tetejüket ha megnyomjuk, még puha. Nem szabad túlsütni, kiszárítani. Az első tepsi után hamar belejövünk.

7. Ha kihűlt, a tepsiről leszedegetjük és olvasztott csokiba mártjuk vagy cukormázzal díszítjük, vagy ahogy jólesik. Magában is finom.

(Az olvasztott csoki készülhet teljesen étcsokiból is, de takarékosabb, ha táblánként 2 ek. cukrozatlan kakaóport és 2 ek. porcukrot hozzáadunk annyi tejjel, hogy még sűrű legyen.)

Sport szelet

Engem is utolért a "végzet" és a legújabb hullám. :) Max oldalán találkoztam a recepttel és tényleg nagyon finom. Egy újabb gyöngyszem a "retrosüti és társai" fronton. Szerintem igazi rum mindenképpen kell bele, persze ha gyerkőcök is esznek belőle, akkor muszáj mellőzni, de ha tehetjük rummal készítsük! ;)

Hozzávalók két nagy tányérnyi szelethez:


50 dkg darált háztartási keksz

3 ek. cukrozatlan kakaópor

25 dkg margarin

2 dl tej

20 dkg porcukor

1 cs. vaníliás cukor

6 kávéskanál rumaroma (még jobb az igazi rum)



A bevonathoz:

20 dkg jó minőségű étcsokoládé (70% vagy afeletti)

2 ek. vaj

1 dl habtejszín



Elkészítés:


1. A darált kekszet a kakaóporral elkeverjük.

2. A vajat, a tejet és a cukrot (vaníliás cukrot is) mérsékelt lángon összeolvasztjuk. A végén hozzáadjuk arumot/rumaromát.

3. A kakaós kekszmorzsához fokozatosan hozzáadjuk a felolvasztott dolgokat, jól összedolgozzuk.

4. Egy közepes méretű (kb. 25 x 35 cm-es) tepsibe sütőpapírt terítünk. A masszát egyenletesen elegyengetjük benne, hogy mindenhova kb. azonos vastagságban jusson. Kb. 2-3 órára hideg helyre tesszük (legjobb, ha hűtőbe).

5. Ha a morzsás-kakaós kevercs már kellően megdermedt, az étcsokit és a vajat, valamint a tejszínt vízgőz fölött összeolvasztjuk. Ha már nem olyan forró, a tésztára öntjük, majd az egészet visszatesszük a hűtőbe dermedni.

6. Pár óra elteltével (de legjobb egy éjszakát pihenni hagyni) klasszikus sport szelet méretűre szeleteljük.

Megjegyzés: szerintem ehhez a mennyiséghez kell ez a méretű tepsi, nagyobb tepsiben túl vékony lenne a "tészta", kisebbnél meg túl vastag, ez így pont ideális. Legközelebb lecsökkentem viszont a rákerülő bevonathoz a csoki-vaj-tejszín mennyiséget, mert így nekem egy kicsit vastag lett. (Pl. Sajtkukachoz hasonlóan 15 dkg csokira és 1 dl olajra változtatnám.) De ez is ízlés dolga.

Linzer sütemény

A bolti változatot nevezhetnénk nyugodtan "gépzsíros sütinek", a benne levő lekvár-szerűség miatt is. :) Ez viszont nagyon finom. Karácsonykor szerintem elengedhetetlen az aprósütemények körében. Nővérem gyerkőcei nagyon szeretik, különösen a Keresztfiam nagy kedvence. Tulajdonképpen az ő kedvükre készült a hétvégén, amikoris mézeskalács házikót gyártottunk az adventi készülődés jegyében (recept és fotó később).

Hozzávalók:



50 dkg finom liszt
25 dkg margarin/vaj
13 dkg porcukor
1 csomag vaníliás cukor
1 tojás sárgája
2 evőkanál hideg víz
1 citrom reszelt héja
1ek. citromlé


ízlés szerinti lekvár a ragasztgatáshoz (pl. barack, meggy, málna vagy valami pikáns lekvár)
porcukor a szóráshoz


Elkészítés:

1. Lisztet, cukrot, vaníliás cukrot és a margarint/vajat összekeverjük robotgéppel vagy kézzel elmorzsoljuk. Hozzáadjuk a reszelt citromhéjat, a tojássárgáját, a vizet és a citromlevet. Addig gyúrjuk, amíg össze nem áll jó kis rugalmas tésztává. (Nyugalom, előbb-utóbb összeáll, ha végképp' nem menne, akkor igény szerint egy kis folyadékot (citromlé vagy víz) vagy lisztet adhatunk hozzá.) Folpack-ba csomagolva kb. fél órára a hűtőbe tesszük, de maradhat egy napot is akár.
2. Egy nagyobb tepsit sütőpapírral kibélelünk. A tésztát lisztezett deszkán kb. 3-4 mm vastagságúra nyújtjuk. Kiszúró formákkal kis alakzatokat szaggatunk belőle, a kis alakzatok felét pedig középen is kilyuggatjuk. (Ehhez a Nagyim kölcsönadta a kerámiagyűszűjét, de a legenda szerint vannak középen lukas szaggató formák - na ilyen kellene nekem... :) )

3. A sütőt előmelegítjük 170°C-ra és a tepsibe rakosgatott formácskákat kb. 5-7 percig sütjük. Vigyázzunk, hogy ne süssük túl, mert akkor könnyen kemény lehet a tészta.

4. Ha kihűlt, a teli lapocskák közepét lekvárral megkenjük (kb. fél kiskanálnyi, de persze ez a sütink méretétől is függ), majd a lukas tetejét kissé rányomjuk. Mikor végeztünk a ragasztgatással, porcukorral meghintjük. Kész is.

Non plus ultra

A tojáshab a kókusz mellett a második nagy kedvencem, így Rákóczi túrós, a régen emlegetett főispánné remeke és pl. a non plus ultra bármikor befigyelhet. A kis lekvárt rejtő, tojáshabsipkával megkoronázott omlós sütemények méltán kapták a "felülmúlhatatlan" illetve "utolérhetetlen" jelentést hordozó nevet. Legalábbis az én ízlésem szerint. :)

Hozzávalók:


20 dkg liszt
20 dkg vaj
5 dkg kristály cukor
1 zacskó vaníliás cukor
2 tojássárgája
csipet só


A bevonathoz:
20 dkg porcukor
2 tojásfehérje
20 dkg baracklekvár
némi citromlé



Elkészítés:

1. A tészta hozzávalóiból omlós tésztát gyúrunk, de mindezt gyorsan, tehát nem gyúrkásszuk sokáig, éppen csak hogy ruganyos, egynemű tésztát kapjunk. Ezután folpack-ba csomagolva fél órára a hűtőbe tesszük.

2. Az idő elteltével vékonyra kinyújtjuk és apró pogácsaszaggatóval kiszúrjuk, majd tepsibe rakosgatjuk. Nem kell hézagot kihagyni az egyed lapok között, mert sülés közben nem nő meg, nem az a dolga.

3. A tojásfehérjét pici sóval keményebb habbá verjük, majd hozzáadjuk a porcukrot és a kevés citromlevet (kb. 1 ek.). Nem baj, ha a hab összeesik, a lényeg, hogy ne legyen se túl folyós, se túl kemény, hogy meg tudjon ülni a sütemények tetején.

4. Kiskanállal mindegyik lapocska közepére egy kevés habot pöttyintünk. (Ki kell tapasztalni, hogy hova és pontosan mennyit.)

5. 170°C-on kb. 10 prc alatt világos rózsaszínre sütjük.

6. Ha kihűlt, kettőt-kettőt lekvárral összeragasztunk úgy, hogy a hab kívül legyen.

Forrás: Horváth Ilona, Szakácskönyv)