Tanulmányi szabadságból visszatérvést rögtön szembesültem azzal a ténnyel, hogy kedves kollegáim (tényleg azok :) ), gondosan félrerakták nekem a munkát... Tehát megvárt. :D Így aztán nem volt időm blogolni. Tudjátok, mint a viccben: 'Az igazi kollega nem csak igérget, hanem be is tart.' :)) De a fentebb írtak poénnak vannak szánva, valójában a munkahelyemen ezen a területen egyedül végzem a munkámat, nincs helyettesem, így ha én nem csinálom meg, akkor tényleg más sem fogja.
Na, de evezzünk gasztro vizekre!
Tartozom még egy 10 perces eperparfé recepttel (Stahl) és egy quiche recepttel. Ezen kívül cseresznyeszedés volt ... Nevemet meg nem hazudtoltam, másztam a fára, ahogy azt kell (és közben Mázli kutya meglepetésszerű attakokban megpróbált szelíden, de határozottan lecibálni a fáról, úgyhogy tényleg macskául éreztem magam :)) Ami azt jelenti, hogy egy nagy papírládányi cseresznyével tértem a konyhába. Lekvárt nem szerettem volna főzni, így literes zacskókban 300, 400 és 500 grammos kiszerelésben (magozottan) lefagyasztottam rosszabb napokra. A másik részét pedig este 11 órakor megfőztem cseresznye levesnek. Most éppen hűl a hűtőben, még nem tudok referálni róla, hogy hogyan is sikerült. Ez életem első cserkólevese, ráadásul nagyon összecsaptam, úgyhogy bármi előfordulhat... :)
Gyorsan kellett cselekednem, mert a nagy meleg miatt elég gyorsan összepunnyadtak, így is egy kis rész kárba veszett, így nem volt már arra lehetőségem, hogy még húzzam kicsit az időt. Viszont van még gyümölcs bőven a fán, így egyrészt lesz még Kismacs a fán, másrészt lesz még cserkómagozás aprajafalván. Abból viszont biztos sütni és főzni fogok becsülettel, amit itten közzé is fog tétetni.
Történt még, hogy Mamma insturkciói alapján elkezdtem életem első rumtopf-ját. Leírom majd részletesen, hogyan is csináltam, sőt mi több: fotókat is közlök a nagybecsű darabról. Sajna nincs eredeti rumtopf-os edényzetem, így 5 literes üvegcsébe töltögettem a sok földi jót és körbetekertem egy fekete nadrágommal (amit sajnos ki kellett vonnom a forgalomból, mivel a feledhetetlen tavalyi máltai nyaralásunk alkalmával szana-szét szakajtottam, amikoris egy esti séta alkalmával megcsókoltam az anyaföldet), és ment be a spejzba lakni (ott sötét is van, meg hűvös is).
Szerettem volna 54-60% közötti rumra szert tenni. Jelentem, a küldetés teljességgel lehetetlen! A törökbálinti Corában böngésztem az italospolcokat és vagy 36,7%-os rumot találtam, vagy leginkább semmit. Végül észrevettem egy 80%-os Stroh rumot, így erre esett a választásom, de fél literét aranyárban mérték, így egyelőre csak fél literrel öntöttem fel a gyümölcsöket. Így is szépen ellepte, majd később ráöntök még, de nem szerettem volna beruházni még egy üvegcsébe az alkoholfüggőség elkerülése és pénztárcám megkímélése végett. Ha valaki tud esetleg tuti lelőhelyet 54-60%-os sötét rumra, az feltétlen szóljon, legyen olyan drága! Szóval nagyon izgulok a rumtopf miatt, nehogy megromoljon, bár kicsit nyugtat a tudat, hogy a 80%-os rummal olyan nagy gond nem lehet, elkonzervál az akármit. :)
Igyekszem magam tartani a korábbi fogadalmamhoz, hogy a jövőben többet alkotok a konyhában, és ennek folyományaként többet is blogolok majd, hiszen mindkettőt szeretem és élvezem. Csak időm kevés sajna, és hát akinek nincsen otthon se gépe, se netes elérhetősége, az ne várjon csodát és magára vessen. :)
Legyen napsugaras napotok!
Na, de evezzünk gasztro vizekre!
Tartozom még egy 10 perces eperparfé recepttel (Stahl) és egy quiche recepttel. Ezen kívül cseresznyeszedés volt ... Nevemet meg nem hazudtoltam, másztam a fára, ahogy azt kell (és közben Mázli kutya meglepetésszerű attakokban megpróbált szelíden, de határozottan lecibálni a fáról, úgyhogy tényleg macskául éreztem magam :)) Ami azt jelenti, hogy egy nagy papírládányi cseresznyével tértem a konyhába. Lekvárt nem szerettem volna főzni, így literes zacskókban 300, 400 és 500 grammos kiszerelésben (magozottan) lefagyasztottam rosszabb napokra. A másik részét pedig este 11 órakor megfőztem cseresznye levesnek. Most éppen hűl a hűtőben, még nem tudok referálni róla, hogy hogyan is sikerült. Ez életem első cserkólevese, ráadásul nagyon összecsaptam, úgyhogy bármi előfordulhat... :)
Gyorsan kellett cselekednem, mert a nagy meleg miatt elég gyorsan összepunnyadtak, így is egy kis rész kárba veszett, így nem volt már arra lehetőségem, hogy még húzzam kicsit az időt. Viszont van még gyümölcs bőven a fán, így egyrészt lesz még Kismacs a fán, másrészt lesz még cserkómagozás aprajafalván. Abból viszont biztos sütni és főzni fogok becsülettel, amit itten közzé is fog tétetni.
Történt még, hogy Mamma insturkciói alapján elkezdtem életem első rumtopf-ját. Leírom majd részletesen, hogyan is csináltam, sőt mi több: fotókat is közlök a nagybecsű darabról. Sajna nincs eredeti rumtopf-os edényzetem, így 5 literes üvegcsébe töltögettem a sok földi jót és körbetekertem egy fekete nadrágommal (amit sajnos ki kellett vonnom a forgalomból, mivel a feledhetetlen tavalyi máltai nyaralásunk alkalmával szana-szét szakajtottam, amikoris egy esti séta alkalmával megcsókoltam az anyaföldet), és ment be a spejzba lakni (ott sötét is van, meg hűvös is).
Szerettem volna 54-60% közötti rumra szert tenni. Jelentem, a küldetés teljességgel lehetetlen! A törökbálinti Corában böngésztem az italospolcokat és vagy 36,7%-os rumot találtam, vagy leginkább semmit. Végül észrevettem egy 80%-os Stroh rumot, így erre esett a választásom, de fél literét aranyárban mérték, így egyelőre csak fél literrel öntöttem fel a gyümölcsöket. Így is szépen ellepte, majd később ráöntök még, de nem szerettem volna beruházni még egy üvegcsébe az alkoholfüggőség elkerülése és pénztárcám megkímélése végett. Ha valaki tud esetleg tuti lelőhelyet 54-60%-os sötét rumra, az feltétlen szóljon, legyen olyan drága! Szóval nagyon izgulok a rumtopf miatt, nehogy megromoljon, bár kicsit nyugtat a tudat, hogy a 80%-os rummal olyan nagy gond nem lehet, elkonzervál az akármit. :)
Igyekszem magam tartani a korábbi fogadalmamhoz, hogy a jövőben többet alkotok a konyhában, és ennek folyományaként többet is blogolok majd, hiszen mindkettőt szeretem és élvezem. Csak időm kevés sajna, és hát akinek nincsen otthon se gépe, se netes elérhetősége, az ne várjon csodát és magára vessen. :)
Legyen napsugaras napotok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése