A tojáshab a kókusz mellett a második nagy kedvencem, így Rákóczi túrós, a régen emlegetett főispánné remeke és pl. a non plus ultra bármikor befigyelhet. A kis lekvárt rejtő, tojáshabsipkával megkoronázott omlós sütemények méltán kapták a "felülmúlhatatlan" illetve "utolérhetetlen" jelentést hordozó nevet. Legalábbis az én ízlésem szerint. :)
Hozzávalók:
20 dkg liszt
20 dkg vaj
5 dkg kristály cukor
1 zacskó vaníliás cukor
2 tojássárgája
csipet só
A bevonathoz:
20 dkg porcukor
2 tojásfehérje
20 dkg baracklekvár
némi citromlé
Elkészítés:
1. A tészta hozzávalóiból omlós tésztát gyúrunk, de mindezt gyorsan, tehát nem gyúrkásszuk sokáig, éppen csak hogy ruganyos, egynemű tésztát kapjunk. Ezután folpack-ba csomagolva fél órára a hűtőbe tesszük.
2. Az idő elteltével vékonyra kinyújtjuk és apró pogácsaszaggatóval kiszúrjuk, majd tepsibe rakosgatjuk. Nem kell hézagot kihagyni az egyed lapok között, mert sülés közben nem nő meg, nem az a dolga.
3. A tojásfehérjét pici sóval keményebb habbá verjük, majd hozzáadjuk a porcukrot és a kevés citromlevet (kb. 1 ek.). Nem baj, ha a hab összeesik, a lényeg, hogy ne legyen se túl folyós, se túl kemény, hogy meg tudjon ülni a sütemények tetején.
4. Kiskanállal mindegyik lapocska közepére egy kevés habot pöttyintünk. (Ki kell tapasztalni, hogy hova és pontosan mennyit.)
5. 170°C-on kb. 10 prc alatt világos rózsaszínre sütjük.
6. Ha kihűlt, kettőt-kettőt lekvárral összeragasztunk úgy, hogy a hab kívül legyen.
Forrás: Horváth Ilona, Szakácskönyv)
1 megjegyzés:
Az én nagyim úgy készítette ezt a sütit, hogy a tojásfehérjét, gőzön egész keményre verte, sárgabaracklekvárt kevert hozzá és evvel ragasztott össze 2 lapocskát. Aztán már nem sütötte. A tetejére porcukrot szórt. Imádtam, nem bírtam belőle eleget enni. A mai, bolti tojásokból már nem ajánlatos ilyet készíteni. Szuperek a receptjeid, nagyon tetszik az oldalad. Ági
Megjegyzés küldése