2011-04-25

:) avagy almás pite, ahogyan a Nagyim NEM készíti?! :)

Minden blogger találkozik ugyebár azzal a jelenséggel, hogy képet és receptet LOPNAK tőle...
Mert szerintem ez lopás. Aki blogger, az tudja jól, hogy az étel elkészítésében, lefotózásában nem kevés munka van, és az ember nem azért csinálja, hogy más magát "blogger"-nek nevező egyén, ne adj Isten, internetes újság, magazin, az ő képeivel és kipróbált, megfogalmazott receptjeivel töltse fel a blogját/cikkeit és szerezzen magának olvasottságot, szponzort, hirdetőt stb.

Nem tudom azonban, hogy minden blogger találkozik-e azzal a jelenséggel, amikor a számára és olvasói számára is egyik legkedvesebb receptjét (vö. almás pite) és annak eredetét kétségbe vonják. Márminthogy nem is ő írta, hanem LOPTA. Történetesen a femina.hu-ról... Na, ilyennel sem vádoltak még meg... :) Ráadásul mindezt úgy, hogy aki ezt röhögve a képembe vágta arra sem vette a fáradságot, hogy a tényeknek utánanézzen. Adok ötleteket: ki mikor publikálta a cikket stb.


Tájékoztatásul közlöm, hogy a blogomon szereplő almás pite receptet a Nagymamámtól tanultam, ezért is az a bejegyzés címe: Almás pite, ahogy a Nagyim készíti.
Nyilván a Nagyim is tanulta, és akitől tanulta, az sem az ujjából szopta, hanem nyilván tanulta valakitől/olvasta valahol. Nem kizárt tehát, hogy százezrek élnek ebben az országban azzal a boldog tudattal, hogy micsoda almás pite receptjük van. :) Sosem állítottam tehát, hogy én vagy a nagyim, vagy az ő felmenője találta ki a receptet, hanem azt állítottam, hogy a Nagyim, amióta az eszemet tudom, így süti és én is így sütöm ezt a méltán népszerű süteményt. Nem mellesleg sokan örülnek a receptnek, ahogy ez a kommentek számából is látszik, meg hogy első a GOOGLE kereső almás pitére vonatkozó találati listájában. (Biz'Isten nem optimalizáltattam a keresés eredményeit ezért a megtiszteltetésért. :) )

A receptet a neten eddig máshol nem olvastam, tehát ezekkel az arányokkal úgy hiszem, hogy én tettem a neten először közkinccsé. Persze tévedhetek. De ettől még nem loptam. Ahogy azt is kétlem, hogy az én gyerekkori, rózsaszín tollal való kézírásom hamis lenne és az onnan blogba másolt összetevők listája valakinek, tőlem függetlenül pont ugyanúgy, ugyanabban az elrendezésben, arányokkal pattant volna ki a fejéből. Ugyan már...


A receptet 2007-ben vittem fel az oldalamra, ahogy ez a dátumból látszik. Aki most arra gondol, hogy "ahhá, biztos visszadátumozta", az vegye a fáradságot és nézze meg a kommentek dátumát. Köszönöm. A femina.hu leleményes újságírója vagy kicsoda 2009-ben töltötte fel az oldalra a cikket. Akkor most hogy is van ez?!

Azért írom a blogomat, hogy megosszam a számomra kedves és bevált recepteket azokkal, akik érdemesnek tartják a soraimat az olvasásra. Nem anyagi haszonszerzés hajt, nem a népszerűségre törekvés, vagy annak hajhászása, de rendkívüli örömet okoz, ha valakinek ugyanúgy ízlik és beválik a recept, amit közzétettem, esetleg még ezt kommentben is a tudtomra adja.

Az viszont mélységesen felháborít, amikor valaki sajátjaként, a forrás megjelölése nélkül lenyúlja és a saját oldalán felhasználja a képemet, amit én készítettem, vagy ha szóról-szóra kimásolja az oldalamon közzétett receptet. Az pedig egyenesen dühít, ha a tetejébe még azzal vádolnak, hogy a dolog fordítva volt, tehát a lopott szöveggel páváskodó oldal az egyetlen eredeti és hiteles, és én vagyok az, aki babérokra tör és lop.

Lehet, hogy valaki azt gondolja, hogy túlreagálom a dolgot, vagy hogy miért nem mindegy nekem ez az egész. Nehéz ezt megmagyarázni. Egyszerűen nagy az igazságérzetem. Sosem tennék ilyet, mint amit egyesek sorozatosan elkövetnek ellenünk, tisztességes bloggerek ellen, akik még azt is megjelölik, ha valaki csak inspirálta őket egy étel elkészítésénél és történetesen a fele receptet átvariálták és mégsem állítják be a sajátjukként. Ezért utálom ezt, és ezért dühít.

Legyünk már gerincesek, de tényleg. Szebb lenne ez a világ!

15 megjegyzés:

Gesztenye receptjei írta...

Megértelek!
Nehéz kérdés ez!
Nekem tavaly januárban valaki a régi blogom felét vitte el, kb. 350 receptet képekkel és feltette az oldalára képekkel együtt. Még az sem zavarta, hogy a képek feliratozva vannak. Azokat levágta, ahol tudta. Aztán amikor mertem szólni, akkor teletette trágár kommenetekkel a blogomat, amit egy hónapra be is zártam.
Nekem is vannak olyan régi nagymamám receptjei, amit sok helyen látni, ahogy írta is sok ilyen recept van forgalomba.
A dátum nagyon árulkodó.
Fel a fejjel!

Zsani írta...

Szia!

Bocsánat, hogy ismeretlenül belekotyogok..:) Az említett oldalon olvastam már olyan receptet, ahol az volt az első lépés hogy a cukrot keverd habosra a liszttel:)) Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy ,,muszáj" lopniuk:))

Száva írta...

Szia,

szintén ismeretlenül keveredtem ide, de szerintem egyáltalán nem reagálod túl. Személy szt én biztos, hogy jogi lépéseket tennék, ha a másolásért nem, a rágalmazásért mindenképpen.
(Vagy már ketten vagyunk, akik túlreagálnák:)

macs írta...

Sziasztok!

Nagyon aranyosak vagytok,köszönöm a hozzászólásaitokat! :)

veruss74 írta...

Kedves Macs!
Teljesen átérzem az indulatodat, én ugyanezt éreztem december végén, mikor az egyik vezető, nőknek szóló újság konyha kiadásában visszaköszönt az a recept (igaz nem szóról szóra) amit kb egy hónappal előtte küldtem be egy receptversenyre. A történet röviden: Karácsonyi receptverseny november közepi leadási határidővel. Párommal kitaláltunk egy bejglit, oda-vissza a létező összes verzióban rákerestünk a neten, sehol, semmi találat.
Beküldtem a versenyre, dec 15. eredményhírdetés, megjelentetik a receptet. December végén megjelenik a konyha kiadvány (azért írom így, mert ez a címe ...Konyhája) vezető "sztár" cukrásznő ajánlásával a karácsonyi menühöz. Rákeresünk ismét a desszert címére a neten, kiadja az enyémet + a Nosalty egyik kedves szakácsának a legújabb receptjeként, amit ebből a szóban forgó újságból készített, és persze a nőknek szánt konyha magazint. Írtam a nosalty-s receptfeltöltőnek, hogy ennek a desszertnek az eredeti verziója az az én ötletem alapján készült, erre ő a magazinra hivatkozik. És, hogy ez nem az én receptem, mert nem veszem észre, hogy az nem teljesen ugyanaz mint az enyém??
Való igaz, hogy nem ugyan az a recept, de annyira egyedi a bejgli típusa, hogy egyértelmű, hogy az ötletet ellopták:( Tehát nem a receptemet szóról szóra, hanem az ötletét. Az ember azért készít és oszt meg recepteket a világhálón, hogy más is kipróbálja, elkészítse, megkóstolja. Engem csak az bánt, hogy egy magát "sztár" cukrásznak tituláló ember úgy közli le, hogy ez a saját találmánya. Mennyiből tartott volna oda írni, hogy az ötletet a neten egy bloggertől vette. Még ha megnevezés nélkül is. Bocs, hogy ilyen hosszúra sikerült:(

macs írta...

:((((((

Marzs írta...

Szia!
Én is ismeretlenül írok...Jó ideje olvasom a blogodat, sztem azóta, h először rátaláltam arra a bizonyos almás pite receptre(azóta is e szerint készítem, mindenki nagy örömére). Sajnálom, hogy ilyenek érnek, a barátnőm pont az ilyenekért tette a blogját regisztrálóssá....Nem lehetne vhogy "levédetni" ezeket a bejegyzéseket?...

Marzs írta...

Na megnéztem a kommentelő hölgyemény blogját... Vajon van olyan kép amit tényleg ő készített???

Imensa írta...

Szia Macs! Eletem elso almaspitejet a Te recepted alapjan sutottem! Csodalatos, igazi Nagyis recept...es mindehhez csak annyit fuznek hozza, hogy eddig se jartam ezen az oldalon (az url-t nem irom le mert nem fogom a talalati listajukat novelni) ezutan pedig vegkepp nem fogok...szanalmas lúzerek

Névtelen írta...

Szia Macs...
ne keseredj el még ha tényleg felháborító és fájdalmas is a dolog. Vígasztaljon a tudat hogy én és sok más nem kommentelő társam, köztük az ANYUKÁM!!! mai napig a te fonott kalács receptedet és almás pitédet süti.
Minden jót és kitartás.

Beatrix írta...

Szia!
Én is megsütöttem az almás pitét, nagyon finom lett! Most körtés receptet kerestem nálad, mandulás körtetorta jól hangzik. Csak szólok, hogy a bejegyzésedben az "ízbolygó" link nálam igen "pikáns" tartalmat nyit meg :-), nem az eredeti receptet.

macs írta...

@ Kedves Beatrix!

Köszi, hogy szóltál, jót nevettem a linken... aztán sürgősen eltávolítottam, mielőtt egy kiskorú gyermek (édesanyját igyekezvén meglepni egy finom sütivel) véletlenül odakattint... :)) Ízbolygó blogja domain-t váltott és úgy látszik az anno megjelölt régi link már nem egészen működik. :)
Örülök, hogy bevált a pite recept!
--------------------


@ Kedves Hozzászólók!

Köszönöm a sok bíztatást és a kedves szavakat. Kicsit el is veszi mindig a blogírástól a kedvem ez a sok hercehurca, meg kellemetlenség (az igazságérzetemet bántja), de igyekszem felülkerekedni. Köszi Nektek a vígasztalásért, nagyon jólesik!

Névtelen írta...

Egyetértek!

Unknown írta...

Kedves Macs!

Én is a Te nagyid recepje alapján készítettem el az első, igazán tökéletes almás pitéjét, amit azóta több más is követett már.
Ne vegye kedvedet a sok gátlástalan dicsőséghajhász!
Természetesen megértelek és igazat adok Neked!Más tollával ékeskedni nagyon szemét dolog!
Várom a további "nagyis" asztalra valókat!
Minden jót kívánok!

Nyarieva írta...

Vannak kézről kézre járó sikerreceptek ugyanazzal az arányokkal,meghagyva eredeti receptként,és nincs is ezzel baj,Ez a recept lehet hogy korábban készült eredetileg,ki tudja ki kitől kapta,vagy hagyták rá örökségül...Ezen kár is vitázni,magyarázkodni.
Viszont csinya dog volt,hogy téged lopással vádoltak meg...Ne foglalkozz vele.Én úgyis a te recidként könyvelem el és írtsm is ki kis füzetbe☺
További jó blogvezetést,sütést főzést😉 üdv Vica