A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Húsos. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Húsos. Összes bejegyzés megjelenítése

2010-11-27

Húsos-hagymás pite

Férjuram már egy ideje sóhajtozott egy ilyen masszívan húsos, tésztakéregbe bújtatott étel iránt, az ő kedvére készült a mai ebéd.


Hozzávalók:

3 közepes fej vöröshagyma
2 sárgarépa
2 szál szárzeller
2 szál friss rozmaring
2-3 löttyintés olívaolaj
2-3 babérlevél
500 gr jó minőségű darálthús (marha)
1 kiskanál mustár
1 kiskanál Marmite (sörélesztőpaszta, Culinarisban kapható, szerintem elhagyható)
2 ek. Worcestershire szósz
2 kk. finomliszt
1 bio marhahúsleves kocka
500 gr leveles tészta az eredeti recept szerint (nekem 400 gr-os Tante Fanny-féle volt)
1 nagy tojás
kevés tej a kenéshez

Elkészítés:

1. Kb. 1 liter vizet egy kislábosban felteszünk forrni és feloldjuk benne a leveskockát. A hagymát és a répát megpucoljuk. A hagymát finomra, a répát és a szárzellert karikára vágjuk. A rozmaringot lehúzzuk a fás száráról és finomra aprítjuk.

2. A zöldségeket egy mélyebb lábosba tesszük, meglöttyintjük az olívaolajjal, hozzáadjuk a rozmaringot és a babérleveleket. Kb. 10 percig, időnként alaposan átkavargatva megpirítjuk.

3. Hozzáadjuk a marhahúst és kevergetve "fehéredésig" pirítjuk. Hozzákavarjuk a Marmite-ot, a Worcestershire-szószt, és a lisztet. Jól elkeverjük, majd felöntjük a levessel, összeforraljuk, majd mérsékelt tűzön félig lefedve kb. 1 órán gyöngyöztetjük.

4. A kész tölteléket egy mélyebb, kerek (kb. 23 cm átmérőjű) formába szedjük és hagyjuk kihűlni (én előző este készítettem el a tölteléket). A leveles tésztát 2-3 mm vastagra nyújtjuk lisztezett deszkán, én Tante Fanny friss élesztős leveles tésztát vettem, ezt eleve nem kellett nyújtani, mert sütőpapírra volt feltekerve, így csak simán ráborítottam a töltelékre, a lelógó széleit pedig levágtam. Az edény szélét villával "kicsipkézzük" (én a kimaradó tészta egy részéből kis díszítést sodortam rá). Kb. 180°C-ra előmelegített sütőbe toljuk és kb. 40 percet sütjük. Félidőben nem árt, ha levesszük a hőfokot kb. 150°C-ra, mert elfordulhat, hogy a teteje túl gyorsan sül így, míg az alja a tésztának nyers marad.

(A recept forrása Jamie Oliver Jamie főzőiskolája c. könyve.)

2010-01-31

Céklaleves és pirog

Életemben először Krakkóban kóstoltam céklalevest és pirogot, mindkettő elvarázsolt. Rögtön tudtam, hogy ezt nekem otthon is reprodukálnom kell. A cékla amellett, hogy kalóriaszegény, rengeteg vitamint (kálium, C-vitamin, folsav) és rostot tartalmaz. Aki edddig csak hagyományos céklasalátának ismerte, próbálja ki ezt a levest, nem fog csalódni.

A borscs vagy barscs, azaz a céklaleves mind az oroszok, mind a lengyelek (és még számos nemzet) konyhájában ismert, a különbség annyi, hogy míg az oroszok krumplival és káposztával főzik, addig a lengyelek hússal töltött tésztával (piroggal) gazdagítják. Az alábbi recept a lengyel vonalat követi, hála Tyúkanyó okításának.

Alapja egy jó erős házi húsleves, amelynek mind a levét, mind a benne főtt húsát felhasználjuk az elkészítés során. A pirog elkészítésében nagy segítség az alábbi okos kis eszköz, amelynek magyarországi fellelhetőségét nagyon keresem... Úgy működik, hogy egy lap tésztát kinyújtunk, ráterítjük, az előre gyárott lukakba tölteléket nyomkodunk, majd a második lap kinyújtott tésztával befedjük és sodrófával párszor átgurulunk rajta. A kész pierogik szépen alul kipotyognak, feltéve, hogy előtte leleményesen beliszteztük az eszközt (ha nem, egy kis kézi rásegítéssel oldjuk meg a dolgot). Így a pirog gyártás nagyon haladós, egyszerűbb, mint ha egyenként kézzel formáznánk a kis hússal töltött tasakokat.

A pirogról annyit kell tudni, hogy (cékla)levesbetét is és főétel is (egy kis vajas-tejfölös-sós szósszal nyakonöntve vagy sült szalonna zsírjával nyakonöntve). Tehát noha pepecs az alábbi étek elkészítése, mégis jól járunk vele, mert két legyet ütünk egy csapásra: leves és főétel egy füst alatt készül. :)

A pirogot egyébként számtalan töltelékkel készítik, lehet pl. burgonyás a tölteléke, vagy burgonyás ricottás, vagy gombás, de édes töltelékkel is szokták (természetesen ez esetben nem a céklaleves levesbetétjeként eszik).



Hozzávalók a céklaleveshez:

kb. 1 kg cékla és főzővize
1 ek. ecet
kb. 1 l erős, házi húsleves
2 közepes vöröshagyma vajon való "párolmányának" 2/3-a
4 dl főzőtejszín

Hozzávalók a pirog tésztájához:

5 tojás
kb.60-70 dkg finomliszt (amennyit a tojás felvesz)
kb. 1 dl víz
2 tk. só

Hozzávalók a pirog töltelékéhez:

a húslevesben főtt kb. 1 kg leveshús (marhanyak és sertéscomb vagy lapocka)
2 ek. tejföl
1 leveseskanál húsleves
a vajon párolt vöröshagyma 1/3-a
só, bors


Elkészítés:

1. A céklát megpucoljuk és félbevágva, 3 tk. sóval és 1 ek. ecettel annyi vízben tesszükfel főni, amennyi kényelmesen ellepi. Fedő alatt puhára főzzük, ha készen van, félretesszük hűlni, majd lereszeljük a reszelő citromreszelő lukán.

2. A húslevesben főtt húst ledaráljuk/aprítógépben finomra aprítjuk. Hozzáadunk 2 ek.tejfölt, ízlés szerint sóval és borssal ízesítjük, majd merünk hozzá 1 leveseskanál húslevest és a céklaleves hozzávalóinál írt 2 fej vöröhagymát nagyon apróra vágjuk, majd vajon megpároljuk: ennek 2/3-át a húsmasszához adjuk (a maradék a levesben végzi majd). Jól összegyurmákoljuk.

3. Elkészítjük a tésztát. A tojásokat enyhén felverjük, sót adunk hozzá, 1 dl vizet és annyi lisztet, hogy rugalmas, közepes keménységű tésztát kapjunk (ehhez kb. 60-70 dkg liszt kell, de ki kell tapasztalni). Jól összegyúrjuk. Ha kész és roppant szerencsések vagyunk, akkor a fent bemutatott eszközzel, a fent leírt módon elkészítjük a kis húsos csomagokat, ha nincs ilyesmink, kézzel próbálkozunk valami derelye/tortellini/ravioli alakú csomagot gyártani (a lényeg, hogy "jól zárjon a csomag szája" és főzés közben ne ússzon ki belőle a húspép). Sós, lobogó vízben a felszínre úszásukat követően még 2-3 percig főzzük.

4. A leveshez a cékla főzőlevet, a húslevest, a reszelt céklát és a vajon párolt hagyma maradékát (2 hagyma 1/3-a) összeforraljuk, a főzőtejszínnel behabarjuk, egyet rottyantunk még rajta és kész is.

5. Levesbetétként piroggal tálaljuk, de a pirogot kevés vaj, kevés tejföl és kevés só "rottyantásával" készülő szósszal is befaljuk a leves után.

(Forrás: Tyúkanyó tudástára, ezúton is köszönöm az okítást. A képekért pedig ezer hála Zolinak, aki lelkesen és ügyesen fotózta a munkafolyamatokat. :) Úgy tűnik megtaláltam a családban azt a lelkes "sajtóst", aki gondoskodik majd a blogfotókról akkor is, ha éppen lisztes a kezem. :) )